A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Kovács József - Kiszely-Peres Bernadett (KÖRKÖVIZIG) - Szalai József (VITUKI): Periódusos jelenségek a Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein létesített talajvízszint-észlelő kutak mérési adatsoraiban

1. ábra. A vizsgált területen létesített és a vizsgálatokba bevonható talajvízszint-észlelő kutak területi eloszlása A periodicitás-vizsgálat alapfeltételének megfelelő adatsorok számát tovább kellett csökkenteni az olyan vízszint-idősorok kiszűrésével, amelyek mintázata valamilyen külső - általában emberi beavatkozás – tartós befolyásoló hatását mutatta. A rendelkezésre álló idősorok szűrése után az alkalmazott eljárások követelményeit mindösszesen 120 észlelőkút mérési adatsora elégítette ki. A vizsgált területen elhelyezkedő talajvízszint-észlelő kutak elhelyezkedését, illetve a periodicitás-számításokba bevonható állomások körét az 1. ábra mutatja. A jellemző befolyásoló tényezők közül néhányat a 2-6. ábrák szemléltetik. Az ábrák a leghosszabb idősorral rendelkező észlelőkutaknak az észlelési rendben meghatározott időpontokban rögzített, azaz legrészletesebb adatai felhasználásával készültek. Az észlelőkutak idősora általában jellegzetes mintázattal rendelkezik. A mintázatban felismerhető, ha a külterületen, illetve a belterület zavartalan talajvízjárásúnak tekintett részén létesített észlelőkutak vízjárása a megváltozott területhasználatok – beépítés, vízrendezés, tározótér kialakítása – illetve a mezőgazdasági területhasználat módjának megváltozása következtében módosul. Az alábbiakban egyes kiválasztott észlelőkutak menetgörbéi alakulásában bekövetkezett, különböző okokra visszavezethető változásokra mutatunk be szemléletes példákat. A 2. ábrán a 002609., Debrecen, a 3. ábrán pedig a 002625., Püspökladány észlelőkutakban mért talajvízszint időbeli alakulása látható. A debreceni észlelőkút nagyvárosi, sűrűn beépített, jelentős burkolt felületaránnyal rendelkező környezetben helyezkedik el. A püspökladányi szintén városi, de kevésbé sűrű beépítettségű környezetben található. A menetgörbék jellege hasonló, az éves ingadozások jól felismerhetők, mértékük azonban jelentős különbséget mutat. A debreceni észlelőkút utánpótlódási lehetőségeit a burkolt felületek jelentős aránya és a csapadékvíz elvezetése rontja. A beszivárgás mérsékelt lehetőséget igazolja a menetgörbe alakulása az utóbbi közel másfél évtizedben, azaz a szélsőséges hidrológiai helyzetek, elsősorban a csapadékos időszakok alatt és azokat követően nem alakulnak ki ugrásszerű 4