A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Illés Zsolt (FETIKÖVIZIG): Biológiai monitoring a FETI-KÖVIZIG működési területén

Átlag csapadék 0 5 10 15 20 25 áprilisjúniusjúliusaugusztusszeptember mm 2008 2010 7. ábra. A mintavételi helyek havi átlagos csapadék mennyiségei 2008 és 2010-ben Átlag hő‍mérsékletek 0 5 10 15 20 25 áprilismájusjúniusjúliusszeptemberoktóber °C 2008 2010 8. ábra. A mintavételi területek havi átlagos hő‍mérséklet értékei 2008 és 2010-ben Összegzés Általában véve megállapítható, hogy a folyamatos területeket érintő‍ preturbációk és az épp aktuálisan uralkodó idő‍járási viszonyok mellett a szennyező‍anyag terhelések okozzák a legtöbb gondot a vizsgált vízfolyásokon. A befogadókba engedett tisztított szennyvizek közvetve a vízen, mint szubsztráton keresztül érvényesülnek, és nagy valószínű‍séggel elő‍bb jelentkeznek biokémiai vagy anatómiai, szöveti szinten, mintsem az egyes indikátorpopulációk növekedési mutatóiban. Így egy vízfolyás degradálódási folyamatának kezdetét nehéz észre venni és sok esetben már csak a feltételezhető‍en elő‍rehaladott leromlás detektálható, ami a trofikus struktúra átalakulásában, vagy a diverzitási mintázat megváltozásában jelentkezik. Mivel biológiai rendszerek nagyon eltérő‍ módon reagálnak az ő‍ket ért változásokra így, ezen degradációs folyamatok iránya is változó lehet. Szem elő‍tt kell tartanunk, hogy ugyanazon zavarás, különböző‍ hatást gyakorol a fajszegény és fajgazdag 15

Next

/
Thumbnails
Contents