A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Illés Zsolt (FETIKÖVIZIG): Biológiai monitoring a FETI-KÖVIZIG működési területén

közösségekben. Míg a fajgazdag közösségek diverzitása általában csökken, addig a fajszegény közösség diverzitása változatlan vagy épp ellenkezőleg megnő. Utóbbi eset például egyes gyomfajok inváziójának, illetve az eredeti fajstruktúrák átrendeződésének az eredménye is lehet. A hosszú távú megfigyelés során elfordulhat, hogy időlegesen, vagy véglegesen eltűnnek egyes fajok és újak jelennek meg helyettük az érintett területen. Ha egy faj valamely vizsgálati évben eltűnik a mintából, még nem jelenti azt, hogy a vizsgált területről véglegesen ki is veszett. Elképzelhető, olyan eset is, hogy a fajszám növekedés figyelhető meg, ugyanazon területen, holott a terület élővilágának lényegében változatlan, de az aktuális minősítési eredménye látszólagos javulást mutat. Egy „eredményes” biológiai monitoring hálózat működtetése olyan nagyléptékű feladat, melyet sok szakember, előzetes eredményekre alapozva is évek alatt tud megvalósítani, mivel a vizsgálat alá vett flórában, faunában vagy cönozisban bekövetkezett változások hosszú időléptékben mennek végbe. A monitoring sorozat eredményei alkalmasak arra, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítéséhez információként szolgáljanak, mely kellő alapot biztosíthat a további intézkedések során. Több éves eredmények alapján javaslatok nyújthatók be egyes szennyvíztisztító telepek kapacitásának bővítésére, tisztítási hatásfokuk javítására. A környezeti kárelhárítás során felmerülő problémák, háttérismeretéhez szintén meghatározóak lehetnek az általunk detektált eredmények. IRODALOM Andrássy, I. 1955: Gyűrűsférgek I.- Annelida I. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) III. kötet, 10. füzet. Akadémia Kiadó, Budapest Andrikovics, S., Murányi, D. 2002: Az álkérészek (Plecoptera) kishatározója Vízi Természet- és Környezetvédelem 18. kötet. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest Borhídi, A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi hivatala, Pécs, 1-95. Borhidi, A. 2003: Magyarország Növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. Csabai, Z. 2000: Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt. Környezetgazdálkopdási Intézet, Budapest, 1-227. Csabai, Z., Gidó Zs., Szél Gy. 2002: Vizibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 16. köt. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1-206. Casper, J. S., Krausch, H-D. 1980: Pterydophyta und Anthophyta. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart New York. 1-203.i Csányi, B. 1997: Módszertani kézikönyv a vízi makroszkópikus gerinctelen (makrozoobenton) élőlényegyüttessel végzett biológiai vízminősítés céljára. VITUKI Rt. Budapest. p. 1-45. Csányi, B., Juhász, P., Kovács T., Kavrán, V. 2001: Vízi makroszkópikus gerinctelen állatok (makrozoobenton) határozókulcsai. Az EU Víz Keretirányelv előírásainak rövid bemutatásával, amelyek az áramló vizek biológiai tipizálására vonatkoznak. 1-84. ECOSURV 2005: Manual for Sampling and Determinations. Ministry of Enviroment and Water, Hungary. 1-66. Ferencz, M. 1979: A vízi kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) kishatározója. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. 16