A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása

természetes élőhelyek természetesen már csak a töredékét őrzik az egykori kiterjedt lápvilágnak, de a lecsapolások ellenére is számos közösségi jelentőségű természeti érték található itt. A vízfogás átfogó jellemzése a VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során is részletesen megvalósult. A projekt területe két víztestet érint. A Répce középső víztest főleg mezőgazdasági területeken, szántóföldeken halad keresztül. Dénesfa és Himod, illetve Hövej térségében viszont kiterjedtebb erdőterületek, valamint nyílt füves területek húzódnak a vízfolyás mentén. A vízfolyást kísérő fás partmenti zóna az érintett szakaszokon változó szélességben, de többnyire szinte végig megtalálható. Ahol a fás partmenti vegetáció hiányzik ott a mederben megjelennek a sás, nádas növénytársulások. A vízfolyás Hövej és Himod települések közötti szakaszán – a vízrendezési munkák eredményeképpen lefűződött – több kisebb mellékág is található, melyek vízellátása jelenleg nem megoldott. A Répce alsó víztest mezőgazdasági területeken halad keresztül, csak a legalsó szakaszon, a torkolati részén található erdőterület. A fás partmenti vegetáció többnyire végig megtalálható a vízfolyás mentén. Helyenként viszont teljesen megvilágított a meder, a mezőgazdasági területek szinte a partélig érnek. A vízfelület növényfedettsége változó. Az árnyékolt szakaszokon a vízi- és mocsári növényzet nem jellemző. A megvilágított szakaszokon többnyire a széles nádas sáv jellemző. De jellemző még a gyékény, a virágkáka, a keserűfüvek és a réti fűzény előfordulása is. A nyíltabb területeken a parti sávban gyakori az invazív magas aranyvessző tömeges előfordulása. 3