A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása
20 160 000 m 3 . Összegezve a fent leírtakat jelenlegi természetvédelmi vízigény kb. 7 millió m 3 , a távlati vízigény kb. 20 millió m 3 , így a teljes élőhely-rekonstrukciók megvalósítását követően kb. 27 millió m 3 éves vízigény jelentkezik a Rábca mentén. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Répce, Rábca menti helyreállítására, vízellátására sikeresen pályázott a KEOP 2009-7.3.1.2. pályázati konstrukció kertében. A beruházás két ütemben valósulhat meg. A projekt végrehajtása során, a célok elérése érdekében el kell végezni a Répce 0+000 – 38+952 szelvények közötti mederszakaszának revitalizációs munkáit a természetközeli vízrendezés eszközeivel, illetve a vizes élőhelyek megfelelő vízellátását szolgáló vízkormányzási, vízvisszatartási létesítmények (répcelaki zsilip, markósaroki duzzasztó) felújítását. A tervezési folyamatban messzemenőkig figyelembevételre kerültek az ökológiai szempontok. E multi-diszciplináris szemléletű vízgazálkodási tervezés munkafolyamata, és módszerei az alábbiakban határozható meg: 1. Meg kell ismerni, mind a jelenben, mind a múltban a vízfolyást és a környező tájat a mérnöki és az ökológiai szempontok szerint is. 2. Minden jellemző szakaszra vízfolyásleírást kell készíteni. Ezt ki kell egészíteni a vízfolyásszakasz helyszínrajzával, hidrológiai jellemzésével, fényképfelvételekkel. 3. Fel kell tárni a vízrendszer vízgazdálkodási és ökológiai problémaköreit. 4. El kell készíteni a vízfolyás, a víz mente biológiai leltárát. 5. A feltárt természeti elemek igényeit meg kell határozni. 6. A tervezés során a mérnöki és az ökológiai tudományok szakértői együttesen határozzák meg a célokat, amikre a mérnökbiológia eszközei közül választanak megoldásokat. 7. Ki kell dolgozni a beavatkozások lehetséges változatait. 8. Meg kell határozni a kivitelezés eredményességét mérő indikátorokat és az indikátorok mérhetőségét biztosító monitoring rendszert. A terület bemutatása: Az egykori vízimalmok tucatjainak energiát adó Répce a XVI. Századig a Fertő-Hanság térségét táplálta. Az elvégzett ármentesítő munkák eredményeképpen jelenleg Kapuvártól északra Miklósmajor térségében – a Kis-Rábával egyesülve – torkollik a Rábcába. A vízfolyás Répcelak alatti szakaszát a Répce-árapasztónak az 1908-ban történt megépítésével „mentesítették” a saját árvizeitől, amelyeket az árapasztón át a Rábába vezetnek be. A vízfolyást egykor puhafás és keményfás ligeterdők, rétek, legelők kísérték gazdag partmenti mocsári- és lápi vegetációt alkotva. A természeti értékek rohamos pusztulása az elmúlt két évszázad nagy tájátalakításainak (termőterület kialakítás, ármentesítés, gyepek feltörése, erdőirtás) a következménye. A folyót és partokat szegélyező bokorfüzesek, fűz-nyár és tölgykőris-szil ligeterdők megfogyatkoztak, a rétek legelők csupán a vízhez kötődően maradtak meg. A vizsgált terület két Natura 2000 területet érint, a Rábaközt (HUFH 20001) és Hanságot (HUFH 30005). A hansági Natura 2000 terület az Észak- és a Dél-Hanság, illetve a Tóköz (Barbacsi-tó és Fehértó környéke) megmaradt természetes élőhelyeit fedi le. A megmaradt 2
