A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása
A RÉPCE, RÁBCA MENTI TERÜLETEK, ÉS VIZES ÉLŐHELYEINEK MULTI-DISZCIPLINÁRIS SZEMLÉLETŰ HELYREÁLLÍTÁSA, VÍZELLÁTÁSA Horváth Gábor, Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG Összefoglalás: A Répce folyón és a Rábca menti területeken a közeljövőben KEOP támogatással meder rehabilitációra, vízpótlásra és vizes élőhely fejlesztésre kerülhet sor. A projekthez számos egyéb élőhely-rekonstrukció is kapcsolódik. A Répce vízrendszeréből - Répcelaktól kezdődően - a folyó árvizei kizárhatóak, ami széleskörű, egyben műszaki szempontból szabadabb együttműködésre ad lehetőséget a műszaki és az ökológiai tudományok mérnökei számára. Ugyanis számos olyan ökológiai szempontból kedvező beruházásra is sor kerülhetett így, amikre az árvízi levezető-képesség biztosítása mellett nem, vagy csak szűkebb formában lett volna lehetőség. A projekt mintaként szolgálhat kisvízfolyások ökológiai szempontú revitalizációjának műszaki megoldásain túl arra is, hogy az eltérő tudományterületek igényei, gondolkodásmódja, szakmai szóhasználata, hogyan működhet hatékonyan együtt. A dolgozatban a szakterületeknek ezt az együtt gondolkodását kívánjuk bemutatni konkrét ökológiai problémák műszaki, mérnökbiológiai megoldásain keresztül. Bevezetés: A Dél-Hanság vízellátását jelenleg két ágon, a Répcén és a Kis-Rábán lehet megoldani. Mivel a Répce vízszállító képessége az elmúlt 100 év vízgazdálkodási döntéseinek hatására kialakult helyzet miatt minimálisra csökkent, ezért a szükséges vízmennyiség (ökológiai, erdészeti, mezőgazdasági, de főként természetvédelmi vízigény) 80-90%-át a Kis-Rábán érkező a nicki duzzasztónál kivett Rába vízzel biztosítják. A Kis-Rábán érkező víz természetesen csak mennyiségileg elégíti ki a jelentkező természetvédelmi és ökológiai vízigényeket, de típusspecifikusan nem, valamint a Kis-Rába a Hanság felé vezető útja során átszeli Kapuvár városát, mely során szennyezőanyaggal is dúsul. Összefoglalva tehát jelenleg a Répce Répcelaki zsilip feletti szakaszáról az értékes jó minőségű élővíz jelentős hányadát – főként tavaszi időszakban – a Rábába árapasztják, majd a Fertő-Hanságból hiányzó vízmennyiséget típusspecifkusan eltérő Rába vízzel pótolják a KisRába vízpótló rendszeren keresztül. A térség jövőbeni vízigénye: Jelenleg a Hanságban egy üzemelő élőhely-rekonstrukciós terület van a Nyirkai-Hanyban. Az élőhely-rekonstrukció három különálló földgátakkal körbezárt kazettából áll, melyek összterülete 430 ha. A Nyirkai-Hanyi élőhely-rekonstrukció éves vízigénye – a vízjogi üzemelési engedély alapján – 6 935 000 m 3 . A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a Nyirkától nyugatra lévő Királytó, OsliHany és Hosszú domb nevű területeket is élőhely-rekonstrukciós területekké kívánja alakítani, melyek létesítésére a vízjogi engedélyt is megszerezte és az Osli-Hanyi élőhelyrekonstrukció megvalósításának előkészítésére sikeresen pályázott a KEOP-3.1.2. konstrukcióban. A területek éves vízigénye – a vízjogi létesítési engedély alapján – 1
