A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

8. szekció: Ipari katasztrófák és a környezeti kármentesítés - Dr. Nagy László (BME): Zagygátszakadás statisztika

eseményekkel. Kiváltó események, mint a nagy esőzés, a földrengés, a fenntartási munkák hiánya, stb., nem keverhető össze azzal, ahogy a gát tönkrement. A nagy esőzéshez ugyanis sok tönkremeneteli mechanizmus tartozhat, mint például a meghágás, a megnövekedett szivárgó víz nyomása miatti rézsűcsúszás, vagy a pórusvíznyomás növekedése miatti altalajtörés. Így a 2. ábrán ugyan keverednek az okok, de a leggyakrabban előforduló okok azonosíthatóak. A leggyakrabban előfordult tönkremeneteli mechanizmusok a liquefaction, csővezetéktörés, vízmozgás a gátban gátmagasítás, meghágás és egyéb geotechnikai okok (2. ábra). Minden esetre az ábra alapján is megállapítható, hogy a tönkremenetelhez vezető mechanizmusok változatosak, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a „vízmozgás a gátban” összefoglaló kategória csurgást, szivárgást és buzgárt is jelent, vagy a „csővezeték” kategória is több fajta csővezeték törésének következtében kialakuló gátszakadási mechanizmust azonosít a kontúrszivárgástól az elmosásig. Ezek alapján megállapítható, hogy a zagygátak vizsgálata, tervezése semmivel sem egyszerűbb vagy könnyebb feladat, mint a nagygátak tervezése. Ehhez kapcsolódik a betárolt zagy különleges viselkedése, a gát nagyfokú inhomogenitása és a termelést szolgáló ad hoc üzemi döntések bizonytalansága. 2. ábra. Zagygátak tönkremeneteli mechanizmusa A Nemzetközi Nagygátak Szövetsége és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja által publikált okokat a zagygátak tönkremenetelére 3. ábrán mutatjuk be. (UNEP-ICOLD 2001) Az okok meghatározásánál a leggyakrabban előforduló tönkremeneteli mechanizmusok szerepelnek összevontan. Ezek a szerkezeti okokra visszavezethető és megfelelő műszaki tervezéssel kiváltható tényezők. Nem szerepel azonban 3