A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

8. szekció: Ipari katasztrófák és a környezeti kármentesítés - Dr. Nagy László (BME): Zagygátszakadás statisztika

a felsoroltak között az üzemeléssel, a monitoring elmulasztásával, a szabályok be nem tartásával, stb. kapcsolatos elemek. 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

meghágásrézsű állékonyságföldrengésalapozásszivárgásszerkezetierózióalábányászottságismeretlen

gátszakadás oka aktív gátaknál és felhagyott üzemeknél

zagygát szakadás (darab)

A

ktív gát

Felhagyott 3. ábra A zagygát szakadások okai az UNEP-ICOLD 2001 tanulmány alapján A zagygátak tönkremenetele esetenként nagyon súlyos következményekkel jár. A statisztikailag értékelt gátszakadásoknál csak 25 esetben jelentettek áldozatot, összesen több mint 1800 főt. Kétség kívül egy halálos áldozat is sok. A legtöbb, 488 áldozattal járó katasztrófa az 1966. május 1.-én történt Bulgáriában a Sgorigrad melletti MIR bányánál. A gátszakadás a heves esőzés utáni hirtelen gátmagasítás, vagy a vízelvezető csatorna tönkremenetele miatt következett be, 450000 m³ zagy került ki a tározóból. A zagy 8 km-t haladt lefelé a völgyben Vratza város felé és elpusztította a gátszakadástól 1 km-re lévő Sgorigrad település felét. A nagyobb méretű zagygátak száma jelenleg Magyarországon meghaladja a húszat. Ezek egy részének magassága akkora, hogy kiszorítja a nagygátakat a tíz legmagasabb hazai gát listájából. A méretek érzékeltetése szempontjából egy 24-25 méter magas gát (pl. a MAL ajkai gátja) megfelel egy nyolc emeletes házgyári épület magasságának (képzeljük mellé magunkat). A tönkrement zagygátak magassági megoszlását a 4. ábra mutatja (UNEPICOLD 2001) A 4. ábra értékeléséhez hasznos lenne tudni, hogy milyen a zagygátak magassági eloszlása, lehet-e valamilyen törvényszerűséget levonni arra vonatkozóan, hogy valamelyik gátmagasság kategória jobban veszélyeztetettebb-e mint mások. 4