A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Licskó István - Szabó Anita (BME) - Melicz Zoltán (EJF) - Karády Zsolt (MIVÍZ Kft.): A kémiai előkezelés hatásainak üzemi vizsgálatai a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen
tehát nagyobb műtárgy-térfogatban, hosszabb tartózkodási idővel – azaz nagyobb beruházási és üzemeltetési költséggel – rosszabb minőségű tisztított szennyvizet eredményez, mint az előkicsapás (Licskó, 1994). Az utókicsapás különböző módozatai a 60-as, 70-es évektől kezdődően használatosak, hiszen az egyik kézenfekvő megoldás a hagyományos biológiai szennyvíztisztító telepek foszfor eltávolításra történő kiegészítésére a biológiailag tisztított szennyvíz (kémiai) kezelése egy következő lépcsőben (harmadik fokozatú tisztítás). Az utókicsapásban a hagyományos eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító rendszer gyors vegyszerbekeverővel, flokkulátorral és utóülepítővel egészül ki. Tekintettel a vegyszeradagolást követő utóülepítőre, a levegőztetés és az azt követő ülepítőben való tartózkodás idejét csökkenteni lehet, így az utókicsapás időszükséglete nem sokkal nagyobb, mint a szimultán kicsapásé. Új telepek esetén egyes műtárgyak (levegőztető medence, közbenső ülepítő) kisebb mérettel építhetők. A nagyterhelésű eleveniszapos medencéből kikerülő viszonylag magas lebegőanyag tartalom az utókicsapásban lényegesen csökkenthető. Utókicsapással a szennyvíz lebegőanyag- és a BOI 5-ben kifejezett szervesanyag tartalmának több mint 90%-át lehet eltávolítani. A foszfor eltávolítás jellemzően 95%-nál magasabb, míg a nitrogén eltávolítása 25-40%-os (Kemira, 1990; Cooper et al., 1994; Ulmgren, 1975). Az említett kombinált biológiai-kémiai szennyvíztisztítási technológiák közül ennek a megoldásnak legjobb a szennyezőanyag eltávolítási hatásfoka. Azonban ez az eljárás igényli a legnagyobb beruházási összeget és a második legnagyobb üzemeltetési költséget a fenti technológiák közül. Csak a befogadó vízminőség-védelmével szemben támasztott követelmények alapján lehet dönteni arról, hogy az utókicsapás alkalmazása szükséges-e vagy sem. A beruházási és üzemeltetési költségtöbblet, melyet az utókicsapás igényel, nincs arányban – extrém körülményeket kivéve – a tisztított szennyvíz minőségének javulásában elérhető eredménnyel (Licskó, 1994). Meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítésére, intenzifikálására (szennyezőanyag eltávolítási hatékonyságának növelésére) gyakran van szükség a szigorodó környezetvédelmi követelmények vagy a hidraulikai, esetleg szervesanyag terhelés növekedése miatt. Magyarországon a lecsökkent ivóvízfogyasztás következtében a keletkező szennyvizek mennyisége is nagymértékben csökkent az elmúlt 15 évben, ami a szennyezőanyag koncentrációk általános növekedését eredményezte (Licskó et al., 1999; Buzás et al., 2003). A szennyezőanyag terhelés mértéke a csatornahálózatok bővítésével számos helyen növekedett. A fenti változások mellett a környezetvédelmi jogszabályok módosítása, a technológiai és területi határértékek, valamint a környezetterhelési díj bevezetése is indokolja a szennyvíztisztító telepek korszerűsítését. Biológiai tisztítást megvalósító szennyvíztisztító telepek intenzifikálása általában akkor szükséges, ha a meglévő telepet nitrogén vagy foszfor eltávolítással kell kiegészíteni, illetve ha a telep hidraulikailag vagy szervesanyag terhelést tekintve túlterhelt. Kémiai kezeléssel a meglévő telepek hatékonyan és költségkímélő módon intenzifikálhatók (Karlsson, 1988; Henze and Ødegaard, 1994; Somlyódy and Shanahan, 1998; Ødegaard and Karlsson, 1994). A nitrifikáció hatásfokának növelésének széles körben alkalmazott módja a szervesanyag eltávolítás hatékonyságának növelése a nitrifikáló reaktor előtt (Daigger and Parker, 1999 Karlsson and Smith, 1994). Kémiai előkezelés bevezetésével a biológiai tisztítási lépcső szervesanyag terhelése jelentősen csökkenthető. Ennek következtében a levegőztető egységben a levegőztető térfogat és az oxigén-bevitel növelése nélkül növelhető a szervesanyag eltávolítás hatékonysága és érhető el nitrifikáció. A meglévő levegőztető medence térfogatától függően új medence építése nélkül megvalósítható teljes nitrogén eltávolítás is, utódenitrifikáció kialakításával (Henze and Ødegaard, 1994). A hatékony 5