A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Licskó István - Szabó Anita (BME) - Melicz Zoltán (EJF) - Karády Zsolt (MIVÍZ Kft.): A kémiai előkezelés hatásainak üzemi vizsgálatai a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen

Az előkicsapásos technológiában a rács és a homokfogó után történik a koagulánsok adagolása. A vegyszerek megfelelő elkeverése rendkívül fontos a hatékony szennyezőanyag eltávolítás szempontjából, ezért a vegyszerek adagolása külön vegyszerbekeverő egységben történik. A jól ülepíthető pelyhek képződése érdekében az előülepítő előtt flokkulátort alakítanak ki. A kémiai előkezelést követi a biológiai tisztítás (levegőztető medence), majd az utóülepítés. Előkicsapás (kémiai előkezelés + biológiai tisztítás) megvalósításával a szennyvíz lebegőanyag és szervesanyag tartalmának eltávolítása általában meghaladja a 90%-ot, míg az összes foszfor eltávolítás 95% körüli (Kemira, 1990; Öman and Hellström, 2000; Sörensen and Larsson, 1992; Karlson et al., 1992; Morcillo and Sánches, 1992; Ulmgren, 1975; Cooper et al., 1994). A nitrogén eltávolítás hatásfoka 25-40% a nitrogén vegyületek sejtanyagba történő beépítésének, valamint a fölösiszap elvételnek következtében. Előkicsapásos technológia esetén, amennyiben nitrogén eltávolításra (denitrifikáció) is szükség van, és a tisztítandó szennyvíz könnyen bontható szervesanyag tartalma elegendően nagy, a nitrogén eltávolítás megoldható elődenitrifikációval, hiszen a kémiai előkezeléssel elsősorban a nehezen bontható szervesanyagokat távolítjuk el. Utódenitrifikáció megvalósítása esetén külső szénforrás (valamilyen biológiailag nagyon könnyen bontható szervesanyag, például metanol, etanol stb.) biztosítása szükséges. Utóbbi természetesen növeli az üzemeltetési költségeket. A szimultán kicsapás technológiai sora az előkicsapásnál alkalmazotthoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy elmarad a gyors vegyszerbekeverő és a flokkulátor. A szimultán kicsapás tulajdonképpen a hagyományos eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia kiegészítése a levegőztető medencébe folyamatosan történő koagulálószer/kicsapószer adagolással. A vegyszerek szennyvízbe való bekeverését a levegőztetés következtében fellépő turbulencia segíti elő, amely azonban lényegesen kevésbé hatékony, mint a külön erre a célra kialakított vegyszerbekeverő egység. A technológia fontosabb egységei a következők: rács, homokfogó, előülepítő, levegőztető medence (koaguláns adagolással), utóülepítő. A megfelelő hatásfokú szennyvíztisztítás biztosításához 11-12 órás tartózkodási időre van szükség a rendszerben, ami 3-4 órával hosszabb, mint előkicsapás esetén. Az előkicsapást alkalmazó eljárás során azonban a szilárd állapotú szervesanyagok már az előülepítőben eltávolításra kerülnek, így a levegőztető medencébe zömmel oldott állapotú, biológiailag könnyen bontható szervesanyagok jutnak, melyek biokémiai oxidációja lényegesen kevesebb időt igényel, mint a nagy mennyiségű szilárd anyagot is tartalmazó keveréké. Ennek következtében a levegőztetési idő szükséglet a szimultán kicsapás során kétszer-háromszor nagyobb, mint a kémiai előkezelést alkalmazó (előkicsapásos) eljárásban (Licskó, 1994). A lebegőanyag és a szervesanyag eltávolítás átlagos hatásfoka az előkicsapásos eljáráshoz hasonlóan 90%-nál nagyobb, a foszfor eltávolítás a korábbiaktól eltérően viszont jellemzően kevesebb, mint 90% (Kemira, 1990; Barth and Ettinger, 1967; Eberhardt and Nesbitt, 1968; Cooper et al., 1994; Ulmgren, 1975). A koagulánst/kicsapószert az igen nagy lebegőanyag koncentrációval rendelkező eleveniszap-szennyvíz keverékhez adagoljuk a levegőztető medencébe, ahol a vegyszer bekeverés sem ideális. A P kicsapás szempontjából kedvezőtlen körülményeket ellensúlyozza a hosszú tartózkodási idő miatt jelentős mértékű, fémhidroxidok felületén történő P adszorpció (Szabó et al., 2006.). A nitrogén eltávolítás az előkicsapásnak megfelelően 25-40%-os, és a tisztított szennyvízben a nitrogén nitrát-ionok formájában van jelen. Az előkicsapás és a szimultán kicsapás szennyezőanyag eltávolítási hatásfokának összehasonlításakor megállapítható, hogy a lebegőanyag, a BOI

5-ben kifejezett szervesanyag és nitrogén eltávolítás a két eljárás során közel azonos, a foszfor eltávolítás azonban a szimultán kicsapás során gyengébb. Ez a kisebb hatékonyságú foszfor eltávolítás jelentősen hosszabb levegőztetési idő mellett valósul meg, mint előkicsapás esetén. A szimultán kicsapás 4