A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Licskó István - Szabó Anita (BME) - Melicz Zoltán (EJF) - Karády Zsolt (MIVÍZ Kft.): A kémiai előkezelés hatásainak üzemi vizsgálatai a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen
A KÉMIAI ELŐKEZELÉS HATÁSAINAK ÜZEMI VIZSGÁLATA A MISKOLCI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Licskó István 1 – Melicz Zoltán 2 – Szabó Anita 1 , Karády Zsolt 3 1 – BME VKKT, 2 – EJF MKK, 3 – MIVÍZ Kft. Bevezetés és célkitűzés A kibocsátásra kerülő tisztított házi szennyvizekre vonatkozó hazai és EU előírások, valamint a Fekete tenger vízminőség-védelmének érvényesítése során a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok meghatározott körzetekben szigorítják a kibocsátási határértékeket. A MIVÍZ üzemeltetésében működő Miskolci Szennyvíztisztító Telep kibocsátási határértékei is csökkentésre kerülhetnek a közeljövőben. Bár a MIVÍZ elsősorban a jelenlegi szennyvíztisztító telep olyan jellegű bővítésével kíván felkészülni a várható szigorításokra, mely a növényi tápanyagok megfelelő mértékű eltávolítására is alkalmassá teszi a tisztító rendszert, alternatív (némileg kényszer) megoldás kidolgozását is fontosnak tartja. A 70000 m 3 /d hidraulikai kapacitásra méretezett telep kommunális és ipari eredetű szennyvizek tisztítását végzi. A telep jelenlegi technológiai kialakítása elsősorban a hatékony szervesanyag eltávolítást képes biztosítani, de nem teszi lehetővé a nitrogén- és foszforformák nagy hatásfokú eltávolítását a szennyvízből. A kutatási program első lépéseként a telepre érkező hidraulikai és szennyezőanyag terhelések nagyságát határoztuk meg, melyhez a telepet üzemeltető MIVÍZ Kft. adatait használtuk fel (BME, 2009). Technológiai számítások segítségével megadtuk a technológiai rész-egységek hidraulikai és szennyezőanyag terhelésének nagyságát, a meglévő kapacitások kihasználtságát, illetve azonosítottuk azokat a kritikus egységeket (technológiai elemek, műtárgyak), amelyek működése nem megfelelő a jelenleg érvényben lévő határértékek teljesítéséhez sem. Vizsgálataink elsősorban a vízvonalra terjedtek ki. A szennyvíztisztító telepen kialakított technológiai soron több ponton is mérik a szennyvíz összetételét. A nyers (rácsműtárgynál), az előülepített (II. osztóműtárgynál), az utóülepített illetve az elfolyónak tekinthető szennyvízből nagy gyakorisággal történik mintavétel és a minták analízise. A KOI és szűrt KOI mellett a BOI 5 , az ammónium és az oxidált állapotú nitrogénformák (nitrit, nitrát) mérését is elvégzik. A mért komponensek között azonban csak kevés szerves nitrogén adat szerepel (csupán néhány Kjeldahl-nitrogén adat állt rendelkezésünkre), amely komponens mennyiségének ismeretét a telep esetében mindenképpen szükségesnek tartjuk, ennek hiányában ugyanis a biológiai reaktor működésének értékelése a nitrogén formák transzformációja szempontjából csak pontatlanul végezhető el. Indokoltnak tartottuk továbbá az oldott állapotú foszfor (orto-foszfát ion) mennyiségének mérését is a telepi befolyó szennyvízben. A kémiai foszfor eltávolítás egyik fő folyamata az oldott foszfor vegyületek kicsapása, melyek döntő alkotórésze az orto-foszfát ion. A biológiai folyamatok szempontjából szintén fontos a nyers szennyvíz lúgosságának nagysága is, amely jelentős mértékben megváltozhat hóolvadás idején és olyan rendkívüli csapadékos időszakokban, mint amilyen a 2010. év első fele volt. Az említett komponens rendszeres mérését szükségesnek tartottuk. A közeljövőben szigorodó határértékek néhány komponens tekintetében jelentős változtatást okoznak, melyek a jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiával rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem teljesíthetők. Az I. táblázatban bemutatjuk a jelenlegi, illetve a közeljövőben várható kibocsátási határértékeket. 1
