A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Licskó István - Szabó Anita (BME) - Melicz Zoltán (EJF) - Karády Zsolt (MIVÍZ Kft.): A kémiai előkezelés hatásainak üzemi vizsgálatai a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen

I. táblázat: Tisztított szennyvízre vonatkozó határértékek a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen Meg kell jegyeznünk, hogy az új határértékek közül az ammónium-nitrogénre vonatkozó, 20 mg/l koncentrációban megjelölt határérték nehezen értelmezhető, ugyanis az összes nitrogén – azaz az ammóniumot is tartalmazó összes nitrogénforma – együttes mennyisége nem haladhatja meg a 10 mg/l-t a nyári időszakban a tisztított szennyvízben. Elgondolkodtató, hogy a hatósági határozatban szereplő feltételek nincsenek összhangban egymással. Hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvíz összes foszfor tartalmának 1 mg/lre történő csökkentése biológiai módszerekkel csak kedvező feltételek (nyersvíz összetétel és tisztítórendszer kialakítás stb.) között érhető el, ezért az előírt határérték biztonságos betartása érdekében kémiai foszforeltávolítás alkalmazására (vegyszeradagolás a foszfor-kicsapás érdekében) feltehetően szükség van a telepen. A Miskolci Szennyvíztisztító Telepen végzett munkánk célja olyan beavatkozási lehetőségek illetve szennyvíztisztítás technológiai változatok kidolgozása volt, amelyek biztosíthatják a közeljövőben érvényessé váló szigorú határértékek (TN: 10 mg/l, TP: 1 mg/l) teljesítését. Kiemelten fontosnak tartottuk a reaktortérfogatok bővítése nélkül megvalósítható intenzifikálási lehetőségek vizsgálatát. Munkánk során az alábbi rész-területekre koncentráltunk: • A kémiai előkezelés részleteinek meghatározására laboratóriumi és üzemi körülmények között vizsgálatokat végeztünk • Célzott laboratóriumi kísérleteket hajtottunk végre az előkicsapás várható hatásainak részletes megismerése céljából. Vizsgáltuk a foszforhiányos környezet esetleges kedvezőtlen hatásait a biológiai folyamatokra • Az utódenitrifikáció megvalósításának következményeit a nitrogén eltávolításra kísérletes úton mértük, illetve szimulátor segítségével számítottuk • Az egyes intenzifikálási változatokat a Biowin 3 nevű szennyvíztisztítási folyamatszimulátorral végzett modellszámításokkal értékeltük, • Javaslatokat dolgoztunk ki a telep szennyvízvonali intenzifikálására, és a kiépítés ütemezésére vonatkozóan. Tanulmányunkban elsősorban a kémiai előkezeléssel megvalósított foszfor eltávolítással kapcsolatos eredményeket, illetve teljes szennyvíztisztításra kifejtett hatását mutatjuk be. Szakirodalmi ismertetés A kommunális szennyvizek tisztítása hagyományosan mechanikai és biológiai módszerekkel történik. Legelterjedtebbek az eleveniszapos biológiai tisztítási technológiák, melyek a szennyvíztisztítás legfontosabb feladatát, a szerves szennyezőanyagok eltávolítását nagy hatékonysággal képesek megvalósítani. A szervesanyag tartalom csökkentése mellett az utóbbi 50 évben egyre fontosabbá vált a növényi tápanyagok (nitrogén és foszfor) eltávolítása, 2