A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kiss Nándor - Pelyhe Tibor (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Iszapszerkezet hatása az Eger városi szennyvíztisztító telep üzemére [ikon_pdf.gif]

1

A

z iszapszerkezet hatása az Eger városi szennyvíztisztító telep üzemére

Ki

ss Nándor – Pelyhe Tibor

Heves Megyei Vízmű Zrt., H-3300 Eger, Hadnagy út 2.

Kulcsszó: szennyvíztisztítás, eleveniszap, fonalas baktérium

1. B

evezető

Eger városi szennyvíztisztító telep üzemét, mint minden eleveniszapos technológiával

rendelkező szennyvíztisztító telep működését, jellemzően meghatározza az eleveniszap

minősége. Az 1999-ben átalakított szennyvíztisztító telep eleveniszap szerkezete időnként

instabillá vált. A probléma megoldása érdekében változtatásokat végeztünk az üzemeltetési

paraméterekben. Azonban a hosszú távú beállítások mellett is a szennyvíztisztító telep

eleveniszapjának minősége, ezáltal az elfolyó, tisztított szennyvíz minősége szezonális

változást mutatott. Ezért, véleményünk szerint alapvetően külső tényezők határozzák meg az

egri szennyvíztisztító telepen kialakult eleveniszap évközben tapasztalt minőségváltozását

(időjárási viszonyok, évszakok hatása, ipari bebocsátók stb.).

A változások megfigyelése érdekében laboratóriumaink –a szokásos kémiai vizsgálatok

mellett – az eleveniszap minőségét több mint egy éve folyamatos mikroszkópos biológiai

vizsgálattal tanulmányozzák. Dolgozatunk első részében –a szennyvíztisztító telep

technológiájának ismertetésén túl– a szennyvíztisztításra jellemző főbb fiziko-kémiai

paramétereket (hőmérséklet, oldott oxigén, szárazanyag tartalom, KOI, nitrogénformák,

összes foszfor), valamint az eleveniszap mikroszkópos biológiai vizsgálatát és a mérések

módszerét mutatjuk be.

Dolgozatunk célja az állapotrögzítés mellett a változások ok-okozati összefüggésének

keresése és a változásokat okozó jelentősebb tényezők (vízhőmérséklet, bejövő vízminőség,

technológiai paraméterek stb. változása) kiszűrése volt.

Az iszapszerkezet a tisztított szennyvíz minősége mellett kihatással van az üzemeltetésre is,

így célszerű a technológiai paramétereket –a lehető legjobb minőségű eleveniszap

kialakulásának, fenntartásának érdekében– a legpontosabban megválasztani. Ennek

érdekében mindenképpen javasolt az eleveniszap tervszerű és rendszeres mikroszkópos

biológiai vizsgálata.

Az eleveniszap minősége azonban a legjobb technológiai beállítások mellett éghajlati hatások

illetve helytelen bebocsátói viselkedés következményeképp is megváltozhat.

2. Pr

oblémafelvetés

A ’90-es évek végén kialakított modern technológia ellenére a telepen rendszeresen

előfordultak iszapszerkezet romlásából (feltehetően fonalas baktériumok felszaporodása)

adódó üzemeltetési problémák. Az iszapszerkezet kedvezőtlen változása erőteljesebb habzást,

utóülepítőben tapasztalható iszapfelúszást okozott, mely rontotta az elfolyó, tisztított

szennyvíz minőségét. A vízminőség romlását a magasabb lebegőanyag- és szervesanyag-

tartalom jelezte. Nagymértékű habzás esetén az anoxikus recirkuláció aknájánál is

jelentkezett a habelfolyás, mely nehezítette az üzemeltethetőséget.

Az 1. sz. diagramon kerülnek bemutatásra az Eger városi szennyvíztisztító telep 2006-2011.

közötti időszakának jellemző üzemeltetési paraméterei és az iszapszerkezeti problémákat jól

szemléltető elfolyó szennyvíz KOI

k

koncentrációi. A diagramon látható, hogy az

iszapszerkezetből adódó problémák az üzemeltetési paraméterek hosszabb idejű változatlanul

hagyása ellenére szezonálisan, azaz általában decembertől márciusig, valamint augusztustól