A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kiss Nándor - Pelyhe Tibor (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Iszapszerkezet hatása az Eger városi szennyvíztisztító telep üzemére [ikon_pdf.gif]

2

o

któberig jelentkeztek. Jelentős javulást jelentett 2008. év decemberétől a levegőztető

medencékben alkalmazott, tervezési értéket (1 mg/l) jelentősen meghaladó 1,8-1,9 mg/l-es

oldott oxigén-koncentráció. Ez az érték jelentősen meghaladja a fonalasok szaporodásának

megakadályozásához szükséges, Wanner által <0,1 kgKOI/kgd-os iszapterhelésnél javasolt 1

mg/l-es oldott oxigén koncentráció értéket.

E

ger városi szennyvíztisztító telep meghatározó üzemeltetési paraméterei

é

s az elfolyó szennyvíz KOI-ja (2006-2011)

0

1

2

3

4

5

6

2

006. 1. 1.2007. 1. 1.2008. 1. 1.2008. 12. 31.2009. 12. 31.2010. 12. 31.

s

z.a.t (g/l); O

2

(mg/l)

0

2

0

40

60

80

100

120

140

160

180

200

K

OI

k

(mg/l)

M

ozgó átl. 20 sz. (KOI k)M

ozgó átl. 20 sz. (Száraza.)M

ozgó átl. 20 sz. (Old. O2)

1. sz. diagram

3. Cé

lkitűzés

Do

lgozatunk célja volt, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a telep működésébe,

mikroszkópos vizsgálatokkal folyamatosan nyomonkövessük a tisztítási technológiát

jellemzően meghatározó eleveniszap minőségét és annak változását. Ezért 2010. év elejétől

megkezdtük a problémát okozó fonalas szervezetek (hosszú távú) időbeli vizsgálatát.

Kézenfekvő volt a nagyszámú vizsgálat elvégzése esetén az iszapszerkezet és az üzemeltetés

közötti kapcsolat elemzése.

Az eleveniszap mikroszkópos vizsgálatával az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat:

 Milyen dinamikával, fajösszetétellel és relatív gyakorisággal jellemezhető ez egri

szennyvíztisztító telep eleveniszapjának fonalas baktérium közössége?

 Melyek a domináns, szezonálisan előforduló fonalas baktériumok?

 Felfedezhető-e valamilyen rendszeresség, állandóság az egyes taxonok időbeni

előfordulása között?

A biológiai vizsgálatokkal kiegészített kémiai vizsgálatok eredményei alapján megcéloztuk a

ténylegesen hatóképes környezeti tényezők kiszűrését (pl. vízhőmérséklet, bejövő

vízminőség, iszapterhelés, oldott oxigén koncentráció). Ezen tényezők ismeretében lehet

később döntést hozni az üzembiztonság növelésének esetleges lehetőségeiről.

A problémát okozó taxonok pontos azonosítása, megismerése mindenképpen szükséges

ahhoz, hogy az üzemeltetési tapasztalataink valamint a szakirodalmi tanulmányok alapján

megkeressük a védekezés lehetséges módjait.