A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Kútkarbantartó szakértői rendszer jelentősége, bemutatása

A fentieket összefoglalva látszik, hogy késéssel, de az 1950-es évektől egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a kutakkal, vízbázisvédelemmel kapcsolatos kérdésekre. A jelenlegi jogi szabályozás egyre szigorúbb, ez közvetlenül érezhető manapság a viziközmű üzemeltetésben is. Az elmúlt pár évben ebből következően jelentősen nőttek a kutakkal kapcsolatos kiadások, itt kiemelném a gáz, kémiai, geofizikai vizsgálatokat, s utólagos dokumentálást, védőidom meghatározást. A 4/2010. (II.25) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól megjelenése, a jövőre vonatkozóan gazdasági kérdéseket fog felvetni a üzemeltetők számára, a vízbázisvédelmi intézkedéseket menetét megfoghatja, a vízbázisok védelembehelyezésének költsége irracionálisan magas lett, egy új kút létesítése esetén, akár több millió forintos eljárási költséggel is számolhatunk. A kutak engedélyezése, kivitelezése, üzemeltetése összetettebbé vált. Egy létesítendő kút üzemeltetési engedélyének megszerzése több év is lehet, s ez az „elnyújtott” eljárás nem tesz eleget viziközművek területén a biztonságos üzemeltetés feltételének. Ismerjük a kutak vízbázisvédelmi problémáit, azaz a helytelenül kivitelezett kút pontszerű szennyezőforrás is lehet. Magyarországon pl. sok ezerre tehető azoknak a mezőgazdasági vízellátást szolgáló kutaknak a száma, amelyek a rendszerváltozást követően gazdátlanná váltak, illetve felhagyásra kerültek. Egy víztermelő kút élettartama 30-50 évre tehető. A felhagyott kút helye idővel ismeretlenné válik, és későbbi építési munkálatok idején a felhagyott kút nagy valószínűséggel megsérülhet. A kútcsövezése és palástcementezése az idő múlásával megrongálódhat vagy korrodálódhat, ami az átáramlást biztosít a vízadó rétegek között. (Marton L. 2009.) Nehéz kiváló palástcementezést létrehozni, még az akkusztikus mérések sem tudnak 100 %-os megbízhatóságot nyújtani a kivitelezés ellenőrzésére. Jelenleg nincs reális megoldás arra, hogy mit tegyünk a hibásan palástcementezett kúttal. Vajon milyen kockázati tényezőt jelent a vízbázisainknak egy meglévő és egy új kút? Biztosítják-e a jelenlegi kivitelezési előírások a vízbázisok hosszútávú védelmét? Tudunk--e új, megfelelő területeket szerezni kutak létesítésére? Mi történt, és mi fog történni a sok száz felhagyott kúttal és belső védőterületeivel? A fentiek alapján jelenleg a legjobb megoldásnak tűnik a termelő kutak hosszútávú fenntartása, melyet elsősorban a kút állapota limitálja. A kút hozama a szűrőfelület kémiai- vagy biológiai eredetű eltömődése (clogging) miatt csökken. A szűrőfelületen kivált vashidroxid csapadék a vas- és mangánbaktériumok tevékenységének eredménye. A bevonatképződés, amely az ásványok fémeken és a szűrőfelülettel határos talajzónában való lerakódását jelenti, s a szűrőnyílások és talajpórusok eltömődését idézi elő. A kisebb szűrőfelület, megnövelt áramlási sebességet okoz, amely a szűrő korróziójának meggyorsítását eredményezi, azaz szűrőszakadás, homokolódás végtermékeként a kút tönkremeneteléhez vezet. A kutakban keletkezett kiválások kiváló szaporodási helyet biztosíthatnak baktériumoknak, s az így kialakuló másodlagos szennyezésekkel számolni kell, bár egyes szerzők szerint ezen mikroorganizmusok közegészségügyi szempontból nem jelentenek veszélyt. Ezen tények, kérdések felhívják az üzemeltetők számára a figyelmet, hogy a megváltozott tényezők (fenntartható fejlődés stb.) miatt a vízellátás első, és egyik legmeghatározóbb egységével kapcsolatban felmerült kérdéseket a vízbázisvédelem és a környezettudatos gazdálkodás érdekében átgondolják. Ennek következményeként az eddig megszokott hazai gyakorlattal ellentétben, nagyobb hangsúlyt fektessenek a „kutak jó állapotban” tartásának. 2. Kutak műszaki paramétereinek mérése: A kutak műszaki állapotának jellemzésére szükségesek a rendszeres és időszakos vizsgálatok, olyan vizsgálatok, melyekkel későbbiekben ütemezhetjük a kutak tisztítását. Kiemelt paraméternek számít a kémia és a hidrodinamika mérése: 2