A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Kútkarbantartó szakértői rendszer jelentősége, bemutatása

• vízszintek (üzemi, nyugalmi) • hozamok (3 üzemi vízszinthez a Q-H görbe felvételéhez) • fajlagos vízhozam • visszatöltődés • kémiai paraméterek, azok tendenciái 2.1. Q-H görbe: Egyik legfontosabb a Q-H görbe felvétele és ebből a fajlagos vízhozamok változásának figyelése. A „kezdeti” (fúráskori) hozamokhoz tartozó üzemi vízszintek, s a jelenleg mért hozamokhoz tartozó üzemi vízszintek érintője, s az érintők egymáshoz viszonyított meredeksége, a kutak állapotának változását mutatja. Egy jól kiképzett kútnál megfigyelt, s elfogadott tény, hogy a fúráskor mért Q-H pár éven belül javul, ennek az oka, hogy a kút körüli legjobb, legkisebb ellenállású szűrőváz kialakításához hosszabb több hónapos, éves termelési fázis szükséges. A kút idővel eljut egy stabil állapotba, ahonnan már nem mérhető további javulás. Igazából ezt az állapotot lenne a legfontosabb meghatározni, mivel a legkisebb negatív változással, már egyértelművé válik az a tény, hogy a kutunk állapota romlani kezdett. Ekkor a leggyorsabban meg kell tudni határozni a romlás okát, amely adódhat kivitelezésből keletkezett problémából, vagy egyszerűen csak a víz kémiai összetételéből fakadó erős okkeresedésből, kolmatációból. Ha meghatároztuk a probléma forrását, el lehet dönteni a konkrét beavatkozás típusát. A probléma meghatározásához a legjobb megoldás az előzetes komplett geofizikai és kútkamerás vizsgálat, amely megmutatja a probléma okát és pontos helyét, s a későbbi beavatkozás után ellenőrözhetővé válik az elvégzett munka hatásfoka, fajlagos értéke. A kútjavítások, regenerálások szükségessége, főleg azon esetekben, ahol az erős kolmatáció/okkeresedés ismert, fontos elvégezni a fent már említett jelenségek miatt. Továbbá erősíti az aktív védelem fontosságát az a tény, hogy manapság egyre komplikáltabb, költségigényesebb, s időigényesebb egy új kút engedélyes kivitelezése, mint 10-20 évvel ezelőtt. A Q-H görbék 3 fő kategóriába soroltam: • ha a jelenlegi Q-H görbe laposabb a kezdetinél, akkor a kút jó állapotúnak mondható, természetesen ezt a jelzőt a kút kora is súlyozhatja (továbbiakban jó állapotú) • ha a jelenlegi Q-H görbe közel azonos meredekségű a kezdeti Q-H-val, akkor feltételezhetően végbementek már negatív hatások, s ezeket előzetes vizsgálatokkal indokolt meghatározni, s meg kell akadályozni a további degradációt (továbbiakban tűrhető állapotú) • ha a jelenlegi Q-H görbe meredekebb a kezdetinél, akkor már erősen leromlott a kút állapota, az előző bekezdésnek megfelelően kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy itt még indokoltabb a konkrét beavatkozás (továbbiakban rossz állapotú). A következő ábrán a Q-H görbék 2 általános esete (tűrhető és rossz kategóriája) figyelhető meg. (tgA1=tgA2, tgA1<tgA3) 3