A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]
DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 5 mechanizmusa nem alakul ki azonnal, hanem erre 7-10napra van szükség a biofilm újraépülésére. Így a nyers szennyezett folyóvíz „tisztítatlanabbul” ér a meder alatti kavicsba. A klímaváltozás hatására a felszín alatti vizekben bekövetkező változásoknak társadalmi hatásai is lehetnek, mint pl. a megváltozó a vízigények, a földhasználatok/mezőgazdasági művelés. Ennek az oka lehet, hogy a globális átlagnál nagyobb mértékű melegedés várható hazánkban. Ennek a mértéke erősen változó, de legerősebb a nyár folyamán, és leggyengébb tavasszal. Az éves 1,4°C-os hőmérsékletemelkedésnél nagyobb mértékű változásra számíthatunk nyáron és ősszel, míg télen és tavasszal valamivel kisebb mértékűre. Az 1° C globális felmelegedést kísérő magyarországi csapadékmennyiség éves összege gyakorlatilag változatlan (ugyanolyan valószínűséggel lehet némi növekmény, illetve csökkenés), ugyanakkor a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása nagy különbségeket mutat. Nyáron érdemi csökkenés, míg télen hasonló mértékű növekedés figyelhető meg. (BME VKKT-FV Zrt, 2009) A Főváros ivóvízellátás biztonságának fenntartása szempontjából fontos kérdés, hogy a különböző forgatókönyvek alapján Duna vízjárásának és vízminőségének előre jelezhető változásai hatására várható-e bármiféle változása a partiszűrésű víz mennyiségében és minőségében. 4. A Vállalat középtávú feladatai-javaslatai a fenntarthatóság biztosítására A Fővárosi Vízművek Zrt. évek óta folyamatosan fejleszti technológiai, informatikai rendszerét és a humán erőforrásait azért, hogy a Vállalatot érő kihívásoknak megfeleljen és megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet tudjon biztosítani. 4.1. A parti szűrésű rendszer terhelhetőségének fizikai kísérlete A parti szűrésű ivóvízbázis esetében a természetes szűrőrétegen át érkező víz minőségét közvetlenül nem lehet befolyásolni, ezért célszerű megvizsgálni, hogy a szűrőréteg aktív zónája hogyan reagál a különböző szennyeződésekre. A parti szűrésben szereplő kémiai, biológiai folyamatok megértése szempontjából tervezünk olyan fizikai modellt (félüzemi berendezést) tervezni, építeni és üzemeltetni, amelyben a különböző (havária helyzetekben előforduló) stresszorokra adott válaszok nyomon követésére alkalmas. Ezzel vizsgálható a szennyező anyagok eltávolítási hatékonysága a parti szűrésű rendszer aktív rétegeiben. A stresszor hatások (a korábban említett adatszolgáltatás, adatelemzés során veszélyesnek ítélt szennyező anyagok) vizsgálata nem történhet olyan berendezésben, amely az élő hálózatra ivóvizet szolgáltat, ezért egy teljesen önálló rendszerben kell vizsgálni a hatásokat. A fizikai modell egy 1.5 m átmérőjű, 3 m magas henger, amely a mederre jellemező alluviális kőzettel van feltöltve. Erre folyamatosan Duna vizet engedünk, 1m borítással. Az aktív réteg kialakulást követően, a Duna vízhez adagoljuk a különböző koncentrációjú stresszorokat. 4.2. Vízkezelési technológiák, vízkezelő telepek auditja A várható kockázatok, változások tükrében szükségessé válik a Fővárosi Vízművek üzemelésében lévő vízkezelési technológiák naprakész teljesítményértékelése, illetve a teljesítőképesség határainak meghatározása a félüzemi stresszor kísérletek eredményeinek birtokában.
