A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]
DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 6 4.3. Csatlakozás Dunai információs szolgálathoz. A Fővárosi Vízművek Zrt. jelenleg még nem csatlakozott egyetlen dunai információs rendszerhez sem, amely esetleges vízminőségi havária esetén riasztást adna (pl. Navinfo). Fenntarthatatlannak ítélhető meg az a helyzet, hogy havária-riasztás legfeljebb a katasztrófavédelemtől vagy a médiától származhat. 4.4. Dunai monitoring rendszer Egy figyelő és riasztó állomás telepítési lehetőségeinek vizsgálatát (automatikus laboratórium), mely napi 24 órán keresztül méri a Duna vízminőségét, és a folyó vízminőségében tapasztalható negatív változás, rendellenesség esetén azonnal figyelmezteti a Vállalat szakembereit. Az állomást a Duna Budapest feletti szakaszára akár a felső Duna-szakaszra terveznénk telepíteni, hogy minél több idő maradjon a vállalati reakciókra. Ez a rendszer nem csak a hajózás következtében bekövetkezett környezetszennyezés esetén nyújtana segítséget, hanem a Budapest feletti vízgyűjtőkön bekövetkező ipari katasztrófák esetében is. A tervezett monitorig állomást hagyományos kémiai monitorozó állomáson túl javasolták a BEWS rendszer (Biological Early Warning Systems) telepítését is az állomásba, hogy a Duna vízben megjelenő toxikus, rákkeltő, teratogén, bioakkumulatív anyag kimutatása is megbízhatóan működjön. (Immo-water Kft 2011) 4.5. Vízigény és vízfogyasztási trendek-előrejelzése (évszakos eltérések, c súcs-vízigény) a klímaváltozás potenciális és a gazdasági változások hatásainak figyelembevételével. Módszertani és módszerelméleti fejlesztések szükségesek a várható vízigények pontosabb meghatározásához illetve a változó vízigényekhez kapcsolódó kritikus infrastrukturális elemek meghatározásával. Megfelelő pontosságú és felbontású monitoringhálózat kialakítása is szükséges az adatok pontosításához. Ezzel a megfelelő méretezésű rendszerek kialakítása, költséghatékonyság növelés, vízgyűjtő gazdálkodási tervek pontosítása a célunk 4.6. Az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak (vízjárás, kisvizek tartóssága, vízminőség, vizek t erhelhetősége stb.) vizsgálata. Klíma forgatókönyvek alapján vízmennyiségi és minőségi előrejelzések számítása regionális szinten. A klimatikus hatások megjelenéseinek lehetősége a vízminőségben. A gyakorlati tapasztalat is mutatja, hogy a valószínűsíthetően a klímaváltozás során fellépő szélsőséges vízállások az ártéren elhelyezkedő víztermelési objektumokat az egyre magasabb árvízszintekkel veszélyezteti. Így növelhetjük a vízellátás biztonságát. 4.7. On-line méréstechnika fejlesztése a kis koncentrációjú vegyi anyagok és mikrobiológiai szennyezettség mérésére, a havária nyomán keletkező szennyezések kezelésére alkalmas technológiák fejle sztése Ipari eredetű szennyezés (pl. vörösiszap) vagy extrém időjárási események következtében a sérülékeny vízbázisokba jutó szennyezőanyagok gyors kimutathatóságának és eltávolíthatóságának vizsgálata. Vészhelyzet esetén alkalmazható, a jelenlegi technológiába illeszthető / annak alternatívájaként szolgáló műszaki megoldások
