A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén

Az Alföld mély hévíztároló rétegeinek nyomásállapota egy-egy formáción belül többékevésbé egyenletesen növekszik, így a „félig áteresztő” rétegeken át felfelé szivárog a víz (Marton L. 2009). A függőleges pórusnyomás adatok alapján hidrosztatikus nyomásviszonyok az uralkodóak a térszíntől 1400-2500 m mélységig. Szigetszerűen azonban már ebben a tartományban is megjelennek túlnyomásos (szuperhidrosztatikus) zónák, a területen pl. Battonya, Szarvas környékén, változó mélységszintekben. A nagy regionális tektonikus zónákhoz kötődik pl. Nagyszénás térsége, ahol 3000-3500 m mélységben igen nagy (560 bar) nyomás mérhető (Árpási M. 2008). Mivel a hő folyadék kitermelésével jut a felszínre, a rezervoárban hőmérséklet- és nyomáscsökkenés jön létre, ami a normál rendszerekben megindítja az utánpótlódást. A túlnyomásos tározók azonban rendszerint zárt rezervoárok, amelyek készlete nem utánpótlódó készlet. A tározók pontos területi azonosításához további kutatásokra lenne szükség (Mádlné Szőnyi J. 2008). A hőmérsékleti viszonyok tekintetében, a geotermikus energia hasznosítása szempontjából kedvező felszín alatti magas hőmérsékletet a megemelkedett hőáram okozza. Természetes korlátozó tényező az üledékek hőáram-csökkentő hatása, ahol a meglehetősen vastag rétegekbe lépő hőáram egy része a hőmérséklet emelésére fordítódik, másrészt az üledékek hővezető-képessége eleve alacsonyabb, mint az aljzaté (Mádlné Szőnyi J. 2008). A KÖRKÖVIZIG területén a 420-460 m alatti tartományt megcsapoló kutak kifolyó vizének hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja. A víz hőmérséklete a területen jellemző geotermikus gradiens értékének (átlagosan 5 °C/100m) megfelelően fokozatosan növekszik. A medencesüllyedés és a képződmények heterogenitásának megfelelően, illetve a regionális áramlási rendszer (fel- vagy leáramlási) jellege szerint a gradiens értéke pozitív vagy negatív irányban is eltérhet az átlagtól. A medenceterületeken ez az érték az átlagosnál lényegesen nagyobb, ezen kívül pozitív anomália található Körösladány térségében [2b]. A rendszerek entalpiája szoros összefüggésben van hasznosítási lehetőségekkel. Rendszerint a nagy entalpiájú geotermális vizeket használják villamos energiatermelésre, az áramfejlesztés ma már 75-80 °C-os alsó vízhőmérsékleti határig lehetséges. Alacsonyabb hőmérsékletű rendszereknél a hő számtalan módon hasznosítható, ún. földhőszivattyúk alkalmazásával az alsó hőmérsékleti határ akár 0 °C-ra csökkenthető. A felhasználás leggazdaságosabb módja az integrált rendszerű hasznosítás, amikor az áramfejlesztés után visszamaradó víz hőjét is hasznosítják. A nagy regionális tektonikai zónákban és környezetükben lévő repedezett mezozóos karbonátok nagy entalpiájú fluidumokat tárolnak, zárt rendszert képezve valószínűleg túlnyomás alatt állnak. A KÖR-KÖVIZIG területén a 3000 m-nél mélyebben található rezervoárokban a hőmérséklet legalább 120 °C, a szomszédos Nagyszénás-Fábiánsebestyén térségében a hőmérséklet a 170-190 °C-ot is eléri (Mádlné Szőnyi J. 2008). Ezáltal akár villamos energiatermelés céljára is alkalmasak. A hévízadóban elhelyezkedő vizeket kémiai szempontból magas összes oldott anyagtartalom (>1500 mg/l) jellemzi, a vizek többsége alkáli-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A mélység növekedésével sósabb, nátrium-kloridos vizek jelennek meg, illetve a vizek keménysége csökken. Mintegy 1600-1800 m-től egyre magasabb fenol (kedvezőtlen élettani hatású szénhidrogén-származék) tartalom jellemző. A mélyebb rétegek vizei jodidosak, fluoridosak is lehetnek, jelentős metabórsav- és metakovasav-tartalommal, amelynek a gyógyászatban van nagy jelentősége. Az oldott gáztartalom (metán) a terület nagy részén magas. Vízkémiai problémát jelenthet a vizek határérték feletti, természetes eredetű arzén-, vas-, mangán-, ammónium-tartalma, a magas nátrium-egyenérték illetve az oxigénfogyasztás is (2. táblázat). A magas ásványianyag-tartalom és a hőmérsékleti adottságok révén jelentős a termálvizek balneológiai célú hasznosítása, több hévízkút elismert ásvány- illetve gyógyvíz minősítéssel rendelkezik. A nagy mélység, a nagy vastagságú fedő- és vízadók közötti agyagos rétegek miatt, a hévízadóknak természetes védettsége van a felszíni szennyezésekkel szemben. 6