A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén
3. A Termálvíz hasznosítása A termálvíz-használat a hazai köztudatban elsősorban a gyógy- és termálfürdőkhöz kötődik, térségünkben azonban az ivóvízellátásban is fontos szerepe van, illetve energetikai, többféle mezőgazdasági célú hévíz felhasználás is ismert. Működési területünkön 155 db érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező termálkút található. Jelenleg évente átlagosan 3.790.000 m 3 termálvíz kerül felhasználásra [1b]. A nem termelő, üzemelő kutak közé tartoznak a visszasajtoló kutak, valamint a MÁFI által az 1970-es évek óta üzemeltetett (vízszint és vízminőség) figyelőkutak. Az egyes vízhasználati típusokhoz különböző terepszint alatti vízadó mélységek és hőmérsékleti tartományok rendelhetők hozzá, valamint a vízkivétel mennyiségi viszonyai is eltérőek ágazatonként. Békés megye középső és É-i területe vízföldtani szempontból a Körös-Berettyó süllyedéken fekszik, ahol gyakran (az előző fejezetben említett) természetes eredetű vízminőségi problémák nehezítették a rétegvizek ivóvízként való hasznosítását. A lakosság vízellátását megoldandó, mélyebb, hőmérsékletük szerint már termálvízadónak besorolt rétegeket tártak fel közkutakkal vagy vízmű kutakkal (Békésszentandrás, Bélmegyer, Csabacsűd, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kardos, Kondoros, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőberény, Mezőgyán, Okány, Szarvas, Szeghalom, Tarhos, Vésztő, Zsadány). Az 1910-1990. között létesült kutak közül a legsekélyebbek, 400 m körüli mélységűek Szeghalom környékén találhatók (pozitív geotermikus anomália), a legmélyebbek pedig Gyula területén (>800 m). Sajnos a vízminőségi problémát ezzel sem sikerült megoldani, ezért került sor a Közép-Békési Regionális, az Orosházi és a Szeghalmi Kistérségi vízműrendszerek kiépítésére, és ahol szükséges volt, komplex vízkezelési technológiát alkalmazó vízművek létesítésére (Szeghalom, Békésszentandrás). Az ivóvízminőségre vonatkozó EU határértékeknek azonban többségük továbbra sem felel meg [1a]. Jelenleg elvi engedélyezési fázisban tart a Dél-Alföldi Ivóvízminőség-Javító Program, amelynek során a termálkutak ivóvíztermelésből történő kivonása valósulhat meg. Hasonló, vízminőségi okok miatt létesültek az ipari (élelmiszeripari) vízhasználatba sorolt kutak, illetve a mélyebb vízadókat megcsapoló mezőgazdasági majorok termálkútjai, amelyek vizét állatitatásra használják. 7