A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén

5. ábra. A mintaterület főbb geológiai sajátosságai A termálvíz-használat vízmérlege, a tárolt készlet és az utánpótlódás-megcsapolódás egymáshoz viszonyított mértékének meghatározása bizonytalanságokkal terhelt, további kutatásokat igényel (hidrogeológiai modellezés). A termálvizek legnagyobb készletei a meteorikus vizekből (csapadékból) származnak, keveredve a jóval kisebb mennyiségű, rétegekben tárolt fosszilis tenger- és beltó-vízzel, valamint alárendelten juvenilis eredetű vizekkel. A mélységi vizek tápterülete az Alföld keleti peremén található, ahonnan a DélTiszai süllyedék felé áramlanak (Marton L. 2009). A régió nyomás alatti, mély hévíztárolóiban a víz lassú mozgására elsősorban a kompakció és a tektonikai mozgások hatnak. A felső részén uralkodó nyomásviszonyokat azonban természetes állapotban azok a nagy áramlási rendszerek határozzák meg, amelyek a hévízadó rétegekkel hidraulikai egységet képező hidegvizes összletekre is jellemzők [2b]. A teljes összletben így a mély, napjainkban is süllyedő medenceterületek nem utánpótlódó készleteinek feláramlása zajlik, amely a rétegvizeket táplálva, hidraulikus alátámasztást nyújt a szomszédos területekről felszín alatt érkező, gravitáció által mozgatott készletek számára. A termál- és rétegvizek között nem lévén valódi hidraulikai határ, a termelt hévizek utánpótlása oldalirányból, vagy a felsőbb rétegvizekből származik. Így a megcsapoló tényezők közül csak az emberi hatás, a közvetlen vízkivétel jelentős. 5