A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Kern Anita - Szabó Attila - Dr. Vargha Márta - Dr. Kárdár Mihály (OKI Vízmikrobiológiai Osztály): Humán patogén vírusok túlélése a vízkezelés során

férgek lárvái, továbbá több mint száz féle vírus is. A humán patogén vírusok elsősorban szennyvíz közvetítésével kerülhetnek a felszíni vizekbe (Fong et al, 2005), illetve a szennyvíz a szélsőségesen magas csapadékhozam esetében a sérülékeny ivóvízbázisokba is bemosódhat. Több mint 50 éve ismert tény, hogy a szennyvíztisztítás során a vírusok eliminációja nem teljes (Kelly et Sanderson, 1959). A közelmúltban a molekuláris biológia a térnyerése a víruskimutatásban szélesebb körű vizsgálatokat tett lehetővé. A nyers szennyvízben igen magas lehet a kórokozó vírusok titere (akár 10

7 vírus részecske/mL). A szennyvízben leggyakrabban előforduló vírusok az adenovírus és a norovírusok, Szennyvízkezelés során a vírus eltávolítás hatékonysága nagyban függ a tisztítástechnológiától. Egy norvég tanulmányban két másodlagos (egy eleveniszapos és egy biofilm rendszerű), valamint egy elsődleges tisztítást alkalmazó szennyvízkezelő művet hasonlítottak össze (Myrmel et al, 2006). A tapasztalatok szerint a másodlagos tisztítóműveknél maximálisan egy nagyságrenddel csökkent a vírustiter, az elsődleges tisztítás során gyakorlatilag egyáltalán nem. A szennyvíztisztítás hatékonyságát mikrobiológiai szempontból általában csak indikátor baktériumok segítségével jellemzik, ezek csíraszáma azonban nem mutat összefüggést a humán patogén vírusok titerével (Baggi et al, 2001). A patogén vírusok a tisztított vagy kezeletlen szennyvizet befogadó felszíni vízben is nagy számban lehetnek jelen. A lakosság több lehetséges expozíciós útvonalon is ki van éve a vírusfertőzéseknek: megfertőződhetnek fürdőzéskor, ill. más vízi rekreációs tevékenységek alkalmával, valamint a vírusok bekerülhetnek a felszíni vízből nyert ivóvízbe is, mivel ellenállnak a szokványos fertőtlenítési és szűrési eljárásoknak (Cabelli et al, 1982). Az ivóvíz kezelés során elsősorban a felszíni víz eredetű vízbázisok veszélyeztetettek. Nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy ha felszíni vízben magas az adenovírusok titere, hagyományos vízkezelés mellett (flokkulálás, ülepítés, szűrés, klórozás) a kezelt vízben is megjelenhet (Van Heerden et al, 2003). Tapasztalatok szerint a homokszűrés vagy talaj passzázs nagyobb hatékonysággal távolítja el a vírusokat (Schijven et Hassanizadeh, 2000), mint a flokkulációs technikák, vagy az UV kezelés (de Roda-Husman et al, 2003). Vaskloridos flokkuláció esetén a vírus eltávolítás hatékonyságát 2-4 nagyságrend között becsülték (adenovírusra és norovírusra) (Abbaszadegan et al, 2008), ám a kiinduló felszíni vízben egyes vírusok titere akár a 10

5-10

6

/L-t is elérheti, akkor is, ha a felszíni víz minősítése hagyományos jellemzők alapján vízkivételre alkalmas minősítésű. Norovírusok és enterovírusok, reovírusok, rotavírusok és Hepatitis A vírus jelenlétét igazolták rétegvízben, ill. ebből származó csapvízben is (Haramoto et al, 2004, Lambertini et al, 2008, Lodder et al, 2005). Az utóbbi években a Norovírust több országban az ivóvízjárványok elsődleges okozójaként azonosították (Maunula et al, 2005). Magyarországon 2004 óta nyolc igazoltan vagy feltételezhetően víz eredetű járvány volt, ebből 4 fürdő- és 4 ivóvízhez kapcsolható. A járványban mintegy 4000-4500 ember volt érintett. A legsúlyosabb a 2006. júniusi miskolci ivóvíz eredetű járvány volt, ahol összesen 3673 ember betegedett meg. Az ivóvízben a környezeti behatásoknak rendkívül ellenálló, víz útján is terjedni képes adenovírusok és calicivírusok jelenléte igazolható volt (Dura et al, 2010). A vírusok feltehetően az extrém csapadékmennyiségnek köszönhetően kerülhettek az ivóvízhálózatba. Anyag és módszer Mintavétel A szennyvízkezelés hatékonyságát, ill. a befogadó felszíni vízre gyakorolt hatását 8 alkalommal, 2 hetes időközönként történő mintavétellel vizsgáltuk. Mintáztuk a tisztítatlan és tisztított szennyvizet, valamint felszíni vizet két ponton, a tisztított szennyvíz beömlésétől folyásirányban felfelé (egy vízmű vízkivételi pontján) és lefelé. A szennyvíztisztító mű 2