A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Kern Anita - Szabó Attila - Dr. Vargha Márta - Dr. Kárdár Mihály (OKI Vízmikrobiológiai Osztály): Humán patogén vírusok túlélése a vízkezelés során

HUMÁN PATOGÉN VÍRUSOK TÚLÉLÉSE A VÍZKEZELÉS SORÁN Kern Anita, Szabó Attila, Dr. Vargha Márta, Dr. Kádár Mihály Országos Környezetegészségügyi Intézet Összefoglaló A szennyvízben több száz különféle kórokozó mikroorganizmus – baktérium, vírus, egysejtű és féreg - fordulhat elő, melyet a fertőzött (beteg vagy tünetmentes) populáció ürít. A tisztítatlan vagy nem megfelelően tisztított szennyvízzel szennyeződhetnek felszíni- és fürdővizek, amelyek ezáltal potenciális fertőzőforrást jelenthetnek. Míg a bakteriális kórokozók többsége a szennyvízkezelés során eltávolítható, addig a vírusok és a protozoonok számának csökkenése a folyamat során lényegesen kisebb mértékű. A víz által is terjedő emberi kórokozó vírusok rendkívüli ellenállóképességüknek köszönhetően perzisztensek a befogadó vizekben. Felszíni víz eredetű ivóvíz esetén (különösen nagy vírusterhelés mellett) alkalmanként a vízkezelés során is túlélhetnek, így megjelenhetnek az ivóvízben is. A Viroclime európai uniós finanszírozású kutatáshoz kapcsolódóan rendszeresen vizsgáljuk humán adenovírusok és 1-es és 2-es genocsoportú norovírusok jelenlétét tisztítatlan szennyvízben, másodlagos szennyvízkifolyóban, a befogadó víztestben, illetve a vízmű vízkinyerési pontján. Emellett történtek vizsgálatok ivóvízbázisból, hálózatra menő vízből és használati végponton vett ivóvízből vírus szennyezésnek különösen kitett vízbázisok esetén. A vízminták közvetlen flokkulációs technikával történő koncentrálását követően a nukleinsav kivonása szilika adszorpciós módszerrel történt. A vírusok mennyiségét valós idejű polimeráz láncreakcióval határoztuk meg. Adenovírus mindegyik szennyvíz és felszíni víz mintában kimutatható volt. A szennyvíztisztítás során az adenovírusok koncentrációja egy nagyságrenddel csökkent, míg a norovírusokat tekintve a víztisztítás nagyobb hatásfokú, feltehetően a sérülékenyebb (RNS) örökítőanyaguk miatt. Az ivóvíz minták egy részéből is kimutatható volt adeno- ill norovírus nukleinsav, elképzelhető azonban, hogy ezek már nem életképes vírusrészecskékből származtak. A víruskimutatással párhuzamosan végzett bakteriális indikátor (E. coli és fekális Enterococcus) vizsgálatok a szennyvíztisztítás során megfelelő hatásfokot jeleztek. A felszíni vizek minősége változó volt, de nem mutatott összefüggést a vírus titerrel. Az ivóvíz mintákban az indikátor baktériumok nem voltak kimutathatóak. Bevezetés A víz környezetünk legfontosabb alkotó része és létfontosságú eleme az emberi életnek. Ezen felül általános transzportközeg is, ami patogének terjedését és egyben fennmaradását is biztosítja. A felszíni vizek rohamos elszennyeződése és a vízzel kapcsolatos egészségügyi és vízminőségi igények növekedése miatt egyre nagyobb gondot jelent a szükségletek kielégítése. A fejlődő országok lakossága a nem megfelelően tisztított ivóvíz fogyasztásával napjainkban is ki van téve gyomor-bélrendszeri megbetegedéseknek, mely öt éven aluli gyermekek és gyenge immunrendszerűek esetében halálos kimenetelű is lehet. A Föld lakosságának egyharmada nem jut biztonságos ivóvízhez, és a klímaváltozás hatására ez az arány valószínűsíthetően növekedni fog. Ezért szükség van hatékony, szelektív és gazdaságos víztisztítási technológiákra. Az esetek többségében a víz okozta megbetegedéseket kiváltó patogén szervezet nem azonosítható. Vízzel terjedhetnek különböző patogén baktériumok, állati egysejtűek, egyes 1