A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Pálfai Imre (ATIKÖVIZIG): A csapadékviszonyok szerepe a belvízképződésben

Egészen röviden szeretnénk utalni a csapadék és a belvízképződés évszakos sajátosságaira. Általában a téli-tavaszi belvíz kialakulása a gyakori és a legnagyobb kiterjedésű, ennél ritkábban fordulnak elő és kisebb területet öntenek el a nyári belvizek, s még ritkábbak és kisebbek az őszi belvízi elöntések. Ettől az általános képtől éppen a legutóbbi 2010-es év tért el, amennyiben a nyári elöntési csúcs jóval meghaladta a télitavaszit. Az őszi belvíz is szokatlanul nagy és tartós volt, s decemberben megszakítás nélkül ment át egy kb. 400 000 hektáros téli belvízhullámba (Pálfai 2011 b). A belvízhelyzet ilyetén alakulását az Alsó-Tisza vidéki térségre vonatkozó havi csapadékösszegek oszlopdiagramjában látható adatok érthetővé teszik: 2009. októberétől 2010. decemberéig egyetlen hónap (2010. március) kivételével minden hónapban a sokévi átlagnál több csapadék hullott. A havi összeg 2010. májusában és szeptemberében éppen elérte az eddigi maximumot, de a júniusi és a decemberi összeg is kiugróan nagy volt (2. ábra). 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

123456789101112123456789101112

20092010

Havi csapadék [mm]

Sokévi átlag

Havi maximum 2. ábra. A havi csapadékösszegek az Alsó-Tisza vidéken 2009-ben és 2010-ben A téli-tavaszi belvíz kialakulásában, mint közismert, lényeges hatótényező a csapadék halmazállapota, különösen a hó felhalmozódásának mértéke és a hóolvadás üteme, melyet a levegő fölmelegedésén kívül az „olvasztó” eső mennyisége is befolyásol. Az Alföldön minden idők egyik leghavasabb telei közé tartozik 1940 és 1942. Utóbbi év február havának 16-án a fölhalmozódott hóréteg vastagsága a Duna – Tisza köze nagy részén 70 – 90 cm (!) volt (Bárczay 1943). Mivel az átlagosnál jóval csapadékosabb évek sorozata már 1936-ban megkezdődött (1. ábra), az említett években, de 1941-ben is óriási területeket, az akkori országhatárok között kb. 1,5 millió kataszteri holdat öntött el a belvíz. A nyári belvíznél – az előkészítő csapadék mellett – a belvizet közvetlenül kiváltó csapadék mennyisége és intenzitása a döntő tényező. Erre vonatkozóan álljon itt két Csongrád megyei példa az emlékezetes 1975. évi nyári belvíz időszakából. 1975. június 30-án Makó város belterületén 79 mm csapadék hullott, melynek hatására több utca víz alá került. Az elöntések helyenként még visszamaradtak, amikor július 6-án felhőszakadás formájában másfél óra alatt 99 mm (!) eső zúdult a városra. Az eső kezdetétől számított 1 órán belül több utcán teljes szélességben 5 – 30 cm mélységű áradat folyt a mélyebb részek felé, és 4