A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Pálfai Imre (ATIKÖVIZIG): A csapadékviszonyok szerepe a belvízképződésben

városnegyedeket öntött el (ATIVIZIG 1976). Ugyancsak az 1975. évi nyári belvizes időszakban a Hódmezővásárhely közelében lévő lúdvári mérőállomáson július 11 – 12-én (két nap alatt) 172 mm (!) csapadék hullott, s a környéken nagy kiterjedésű vízborítást okozott. A megye más területei is sokat szenvedtek ekkor a belvíztől, az elöntött terület Csongrád megyében 44 000 hektár volt, viszont a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban elvégzett fölmérések a károsodott összes területet 87 000 hektárra becsülték. Nagyobb őszi belvíz rendszerint nagyon csapadékos, belvizes nyár után szokott kialakulni, ha a csapadékos jelleg ősszel is folytatódik. Ilyen év volt pl. 1974, amikor télitavaszi belvíz nem keletkezett, viszont komoly nyári belvíz, s ezt követően még ennél is nagyobb őszi belvíz alakult ki. Az 1975. évi nagy nyári belvíz után is volt őszi belvízelöntés, de viszonylag enyhe formában. Országos viszonylatban említésre méltó őszi belvizek voltak még az utóbbi évtizedekben 1980-ban, 1996-ban és 1998-ban (Pálfai 1997, Szlávik 2003). A 2010. évi őszi belvízre fentebb már utaltunk. Végül a csapadék térbeli eloszlásának változékonyságára hívom fel a figyelmet. A belvíz síkvidéki területeinken a domborzati, talajtani, földtani és egyéb adottságok által meghatározott, lényegében állandónak, hosszú évtizedek alatt alig-alig változónak tekinthető belvízi veszélyeztetettség területi különbségei szerint keletkezik, de mégis egy-egy évben vagy évszakban a lehullott csapadékmennyiség függvényében alakul ki, s így minden időszakban más-más képet mutat. Így volt ez a régebbi időkben és az ezredforduló tájékán is (Szlávik 2003). A 2010. esztendő csapadékösszegének, illetve a e csapadékösszeg sokévi (1971 – 2000 közötti) átlagától való eltérésének területi eloszlása (3. ábra) kedvezőtlenebb lett volna akkor, ha az ábrán látható legcsapadékosabb zóna kissé keletebbre, a belvízzel jobban veszélyeztetett tiszántúli térségekbe tolódik el. 3. ábra Belvíz-veszélyeztetettségi térkép a 2010. évi legnagyobb csapadéktöbbletű (>400mm) területekkel 5