A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Pálfai Imre (ATIKÖVIZIG): A csapadékviszonyok szerepe a belvízképződésben

A CSAPADÉKVISZONYOK SZEREPE A BELVÍZKÉPZŐDÉSBEN PÁLFAI IMRE ATIKÖVIZIG A belvízképződést sokféle természeti és emberi tényező befolyásolja, melyek közül az egyik nagyon lényeges, talán a legdöntőbb tényező a csapadék. A víz felszíni képzősének okait összefoglalva Salamin Pál (1966) is a csapadékot, mégpedig a nagy mennyiségű és intenzív csapadékot említi első helyen. További befolyásoló körülményként a következőket sorolja föl: a téli hőmérséklet alakulása, a talajvíszín ingadozása, a talaj állapota, a befogadó helyzete, a műszaki létesítmények állapota, az öntözés. Bár a különféle kapcsolatvizsgálatok és elemzések szerint elég szoros összefüggés van a belvízi elöntés és a csapadék között (Orlóczi – Schlegel 1967, Pálfai 1979), mégis többször előfordul, hogy nagyon hasonlónak tűnő csapadékviszonyok jelentősen eltérő belvízi helyzetet eredményeznek. Ennek oka nyilván a csapadékon kívüli egyéb körülményekben keresendő, de az is lehet, hogy ilyen összevetéseknél a csapadékviszonyokat időben és térben nem eléggé differenciáltan veszik figyelembe. A kérdés tisztázása nem egyszerű feladat, megnyugtatóan csak az összes lényeges hatótényező számbavételével és elemzésével lehetne megoldani. Erre most nem vállalkozhatunk, viszont bemutatunk egy olyan egészen egyszerű vizsgálatot, amely talán közelebb visz a megoldáshoz, és adalékul szolgálhat a további, részletesebb vizsgálatokhoz. A vizsgálat céljára az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mintegy 8200 km2-es belvízgyűjtő területét és az 1951 – 2010 közötti hatvan éves időszakot választottuk ki. Az igazgatóság belvízvédekezési adatgyűjteményeiből és nyilvántartásaiból származó adatok alapján – egy már korábban kidolgozott négy fokozatú osztályozási rendszer szerint (Pálfai 2000) – a vizsgált időszak minden egyes évét számszerűen értékeltük („leosztályoztuk”) belvízi szempontból. A belvízi értékszámok és magyarázatuk a következő: 0 – belvízmentes vagy enyhén belvizes év (az elöntés < 5 ezer ha), 1 – mérsékelten belvizes év (az elöntés 5 – 25 ezer ha), 2 – nagyon belvizes év (az elöntés 25 – 70 ezer ha), 3 – szélsőségesesen belvizes év (az elöntés > 70 ezer ha). Határesetekben az elöntés tartósságát is figyelembe vettük. Az eredményeket – a hidrológiai év csapadékösszegével együtt – az I. táblázat tartalmazza. A közölt csapadékértékek kilenc meteorológiai állomás (Ásotthalom, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kistelek, Mezőhegyes, Orosháza, Szarvas, Szeged, Szentes) adataiból meghatározott területi átlagok, melyeket egy közelmúltbeli előadás (Pálfai 2011a) háttéranyagából vettünk át. 1