A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Pálfai Imre (ATIKÖVIZIG): A csapadékviszonyok szerepe a belvízképződésben

I. táblázat. A hidrológiai év csapadéka és a belvízérték-szám az Alsó-Tisza vidékén 1951 – 2010 között Mielőtt azt vizsgálnánk, hogy a különböző belvízérték-számú években mennyi csapadék hullott, nézzük meg, hogy a kétfelé választott hatvan éves adatsor első és második fele összességében, illetve átlagukban mit mutat. Megállapíthatjuk, hogy az 1951 – 1980 időszak csapadékosabb volt, mint az 1981 – 2010 közötti. Ennek megfelelően – a csapadéktól való függést jelezve – a belvízérték-számok átlaga is az első időszakban nagyobb: 1,23, - szemben a második időszak 0,83-as átlagértékével. Feltűnő, hogy a belvízérték-számoknál jóval nagyobb arányú a változás, mint a csapadék esetében. Ennek több oka is lehet, pl. a hőmérséklet emelkedése, a földhasználatban és a vízhasználatban bekövetkezett változások. Utóbbiak főleg a térség Duna – Tisza közi hátsági jellegű részén szembeötlők, és a talajvízszín süllyedését vonták maguk után. A vízrendezés színvonalának változása (a vízelvezető rendszerek kapacitásának növekedése) is tükröződhet a közölt adatokban. A belvízérték-szám és a csapadék kapcsolatának bemutatása céljából meghatároztuk az értékszámok szerint négy csoportba osztott évekre az átlagos csapadék mennyiségét, valamint a legkisebb és a legnagyobb hidrológiai évi csapadékértéket. Az eredményeket – a különböző belvizességű évek előfordulási gyakoriságával együtt – a II. táblázat tartalmazza. 2