A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Horváth Emil (KÖDUKÖVIZIG) - Kern Zoltán (ELTE) - Morgós András (Tokyo University of the Arts) - Grynaeus András (Magyar Dendrokronológiai Laboratórium): A Balaton természetes vízkészlet-változásának rekonstrukciója 1601-től, tölgyek évgyűrű vastagsága alapján

5. ábra. A régészeti leletek alapján valószínűsített Balaton-vízállások A tó közvetlen környékén előkerült régészeti emlékekkel a fentiekben foglalkoztunk. Ezek közül mutatunk be néhányat, összefoglalásul, utalva az illető korszak jellemző vízszintjére (lásd: 5. ábra). A mezolitikumban a mainál alacsonyabb vízállás volt, a mainál melegebb, csapadékszegény időjárás feltételezhető a külföldi régészeti adatok alapján. Az ábrán látható számok megfelelnek a: 1./ Korai császárkor: Fenékpusztai római sír fenékszintje,104,62 m B. f., illetve AlsóörsBalatonalmádi között 4.századi római sír (ami 1920-ban a feltárás évében víz alatt volt..!). 2./ Vörsi Longobárd temető sírjának fenékmagassága: 106,02 m B. f. Egyes kutatók a népvándorlások egyik okát a 400-as évek „nagy szárazságában” látják [Sági K.1968.] 3-4./ 6-9. Század között használt temetők terepmagassága (ebből le kell vonni a sír mélységét (átlagban 0,90 m.). 5./ 9-13. Század között használt telep padlószintje: 102,72 m B. f., ún, kultúrréteg (Fonyód-Bélatelep). 6./ Aszófő: árpádkori cserépanyag 104,52 m B. f. a tőzegréteg szélén. 7./ Abráziós színlő a 16-17. Században 107,52 m B. f. A balatonföldvári földvár és a balatonszemesi törökkori vár oldalán. A récéskúti bazilika küszöbét 108,15 m B. f.-re építették ki (1575). 8./ A balatonkeresztúri feltárások adatai azt mutatják, hogy a késő középkori település lakói nem hasznosították a 110 m B.f. alatti területeket, csak az e fölöttieket. 9./ Balatonkeresztúron: a késő vaskori telepek a 106-114 m B. f. szintek között fordulnak elő tömegesen. 10./ 1000-1240. között a récéskúti templom padlószintje: 107,29 m B. f. 7