A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Horváth Emil (KÖDUKÖVIZIG) - Kern Zoltán (ELTE) - Morgós András (Tokyo University of the Arts) - Grynaeus András (Magyar Dendrokronológiai Laboratórium): A Balaton természetes vízkészlet-változásának rekonstrukciója 1601-től, tölgyek évgyűrű vastagsága alapján
A korai Árpádkorra vonatkozó adat Fonyód-bélatelepi ásatásról származik, ahol a kultúrréteg szintjét 103,40 mAf. (102,72 m B. f.) határozták meg. [Sági1968]. Az Árpád korról és a késői középkorról, a balatonkeresztúri feltárás azt közli „…sem az Árpád-korban, sem a késői középkor folyamán nem hasznosítják a falu lakói a 110 méter tengerszint feletti magasság alatt fekvő részeket.” [Fábián-Serlegi 2007] Az 1000-1240. közötti időben „…a récéskúti templom még használatban volt…padimentuma 2 …magassága 107,97 m A. f. (107,29 m B. f.) …következésképpen a Balaton szintje ebben a korban nem lehetett 107,60-107.70 méternél magasabb (106,92107,02 m B. f.) [Bendefy1968]. „ …a tó vízállását 1335-ben 106,00 mAf.-re (105,32 m B. f.) becsülik.” [Sági1968] A récéskúti templom padlószintjét 1575-ben megemelték, az új ajtó küszöbét 108,15 mBf.-re építették „ A Balaton vízszintje…1575-1580 között 108,50 mAf. (107,82 m B. f.) körül ingadozott.” [Bendefy1968] „A XVI-XVII században megemelkedett a Balaton vize…őskori földvárak egy részével egyetemben…egy részét is elmosta a tó vize…A balatonszemesi törökkori várnál az abráziós színlő talpvonala 108,20 m A. f. (107,52 m B. f.) magasságban húzódik.” [Sági1968] „…a törökkori vízállás 106,42 mBf-nél magasabb lehetett.” [Sági1968] A Balaton vízviszonyaira vonatkozó viszonylag pontos mérnöki felmérések a 18. századtól állnak rendelkezésre. A kutatók ezekből próbálják rekonstruálni a korszak jellemző vízállásait. Pontosságával, részletes leírásával, mind közül a leghitelesebbnek tartott, a Krieger Sámuel által 1775-ben készített Balaton-térkép, amit az első és egyben utolsó olyan felmérésnek tartanak a szakemberek, ami a Balatont ősi, szabályozatlan állapotában mutatja be. A térképről és az ahhoz kapcsolódó műszaki leírásból, az 1775. évi vízállásra vonatkozóan, egymástól jelentősen eltérő vízszinteket állapítottak meg a kutatók: 109,12 m B. f.) [Bendefy1964], [Lotz 1974], 104,57 m B. f.) [Sági 1968], ami 4,55(!) m különbség. Ha az 1783-ban készült I. katonai felmérés Balatonra vonatkozó egyes térképlapjaira felvisszük a szintvonalakat (tájolt, Auto CAD-es illesztéssel), 105-106 m B. f.) közötti vízszintet kapunk az adott időszakra. A Balaton 1840 előtti vízállásaira ad egzakt, műszeres mérési eredményeket közöl [Lotz 1974]. E szerint az 1827-ben: 105,70 m B. f., 1836. május 24-én: 104,89 m B. f. és az 183436 évek 106,58 m B. f. nagyvízszintjét reálisnak tarja. „ …tényleges mérésekből származó adatok alapján nyilvánvaló, hogy a XVIII. században és a török megszállás korában a Balaton víztükrének a 108,5 m A. f. (107,82 m B. f.) szintnél feltétlenül magasabban kellett feküdnie. A vízszint magasságának felső határártékét a siójuti gátak 112,0 m A. f. (111,32 m B. f.) koronaszintje determinálta” [Lotz1974],. Ellentmond ennek az a két térképlap, amelyek az I.katonai felmérés balatoni részleteit tartalmazzák Siófok és Balatonkeresztúr térségében. A betájolt térképlapokon ábrázoltuk a magassági rétegvonalakt. Ezek azt mutatják, hogy 1783-ban, – 7 évvel a Krieger-féle Balaton felmérés után – a tó vízszintje 106 m B. f. körüli szinten lehetett (1. ábra). A fentiekből kitűnik –amit sejteni is lehetett –, az elmúlt évezredekben a Balaton vízszintje tág határok között ingadozott. Természetes állapotában a mai átlag vízszint közelében, de szélsőségesen magas- és alacsony vízállások is előfordultak a mindenkori klímának megfelelően. Ezt a régészeti adatok bizonyítják, továbbá az utóbbi másfél évszázad mérési eredményei is alátámasztják ezt a véleményt. Tehát a tó természetes vízjárásában sem a 2000-dik évet követő szélsőséges vízjárások, sem a 19-20. században előforduló vízszinteket nem tekinthetjük rendkívülinek, azok a múltban többször is előfordulhattak. Azzal a különbséggel, hogy a „mostani”, másfél évszázados –mintegy 2,5 m-es – szabályozott vízjátékhoz képest, ennek többszöröse is előállhatott a természetes körülmények között 2 Padozata, padlója 6
