A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Horváth Emil (KÖDUKÖVIZIG) - Kern Zoltán (ELTE) - Morgós András (Tokyo University of the Arts) - Grynaeus András (Magyar Dendrokronológiai Laboratórium): A Balaton természetes vízkészlet-változásának rekonstrukciója 1601-től, tölgyek évgyűrű vastagsága alapján

A BALATON TERMÉSZETES VÍZKÉSZLET-VÁLTOZÁSÁNAK ÉS NYÁRVÉGI VÍZÁLLÁSÁNAK REKONSTRUKCIÓJA TÖLGYEK ÉVGYŰRŰ VASTAGSÁGA ALAPJÁN Horváth Emil

1

, Kern Zoltán

2

, Morgós András

3

, Grynaeus András

4 1 – KÖDUKÖVIZIG, 2 – ELTE Őslénytani Tanszék, 3 – Tokyo University of the Arts, 4 – Magyar Dendrokronológiai Laboratórium A szerzők (balról-jobbra) Kern Zoltán, Grynaeus András, Morgós András, Horváth Emil Bevezetés A kétezredik évet követő rendkívül száraz időszakban, ki tudja hányadszor, újból reflektorfénybe került a Balaton. Több szervezet, a tudós társasággal együtt a tó megmentésén gondolkodott más vízgyűjtőről történő vízátvezetéssel. Aztán a természet „intézkedett”. Olyannyira, hogy öt év rendkívül vízhiányos időszak után, a Balaton mellett élők a szokatlanul magas vízállások miatt berzenkedtek… 2000-2003. között mintegy évnyi csapadékhiány halmozódott fel a Balaton vízgyűjtőjén [Varga-Pappné 2003], aminek következtében addig nem tapasztalt módon, negatív értékű volt a tó vízháztartása, vagyis a párolgás értéke nagyobb volt, mint a csapadék és a hozzáfolyás összege. Ilyen értéket a mérések kezdete óta (1921) nem észleltek a szakemberek. Jogosan merülhet fel a kérdés: valóban egyszeri jelenséggel volt dolgunk? A Balaton környezetére gyakorolt hatása és viszont, a tavat kialakító és fenntartó természeti elemek működési mechanizmusának ismerete rendkívül fontos a térség vízgazdálkodási jövőjét illetően. Éppen ezért, kiemelkedő jelentőséggel bír minden olyan információ, amelyek közelebb vihet bennünket e bonyolult és érzékeny rendszer jobb megértéséhez. Vízgazdálkodási szemléletű, „csak” mérnöki megközelítésben, egyfajta módon látjuk, láttatjuk a tó viselkedését. Azonban finomíthatjuk ezt a képet más tudományterületek eredményeinek felhasználásával. Az egyes tudományágakban bekövetkezett paradigmaváltások, lehetővé teszi, hogy más tudományterületek is – így például a hidrológia – hasznosítsák a felfedezéseket, felismeréseket.