A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József - Molnár Péter (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ENSZ sivatagosodás elleni egyezményének végrehajtása a magyar EU Elnökség időszakában

1.2 Az Egyezmény működése Az Egyezmény legfontosabb döntéshozó testülete a Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP), melynek munkáját két állandó testület segíti. Az Egyezmény Végrehajtását Felügyelő Bizottság (Comittee for the Review of the Implementation of the Convention, CRIC) rendszeresen értékeli az Egyezmény megvalósításának helyzetét, s ezek alapján terjeszt javaslatokat a konferencia elé. További feladata az országjelentések áttekintése, a megfelelő ajánlások kidolgozása. A Tudományos és Technológiai Bizottság (Committee on Science and Technology, CST) fő feladata a nemzeti és regionális intézmények közötti együttműködés koordinálása. Tagjai a Részes Felek kormányai által delegált szakértők. A bizottság összehangolja az adatgyűjtést, elemzéseket, áttekintéseket végez, biztosítja a hozzáférést a legújabb technológiákhoz, tudományos módszerekhez, illetve tanácsadó szerepet tölt be. Az egyezményben részes országok eddig kilenc COP ülésszakot tartottak, mely 2001-ig évente került megrendezésre. Jelenleg kétévente ülnek össze a részes országok, a legutóbbi konferenciára 2009-ben Buenos Airesben került sor, a következő 2011 októberében kerül megrendezésre a dél-koreai Changwon városában. Az egyezmény állandó hivatali formában működő intézménye a Titkárság (Secretariat, SEC), melynek vezetését a Titkár (Executive Secretary) látja el. A Titkárság szervezi a konferenciákat, kezeli a dokumentumokat, kapcsolatot tart a külső szervezetekkel, összegyűjti és továbbítja az információkat. Kérésre a Részes Felek számára információk gyűjtésében és továbbításában nyújt segítséget. Az Egyezmény nemzeti szintű végrehajtását a részes országokban a nemzeti kapcsolattartók (national focal point) fogják össze. Feladatuk az Egyezmény által kijelölt nemzeti szinten jelentkező feladatatok, tevékenységek összehangolása, együttműködés a Titkársággal, valamint az egyéb érintett nemzeti és nemzetközi szervezetekkel. Az intézmények munkáját hivatalok (Bureau) segítik, melyek bizonyos időközönkénti találkozókon értékelik az addig eltelt időszak eseményeit (COP/CRIC/CST Bureau meeting), illetve előkészítik az adott intézmény soron következő rendezvényeit. A nemzeti cselekvési programok végrehajtásának pénzügyi fedezetét elsősorban az adott ország költségvetési forrásaiból kell biztosítani, de a Részes Felek – elsősorban a fejlődő országok – külső forrásokra is számíthatnak. Ennek érdekében a Részes Felek Konferenciájának első ülésszakán (COP1, 1997) megegyezés született a Globális Mechanizmus (Global Mechanism, GM) megalakításáról, melynek szerepe a pénzügyi források felkutatása és azok eljuttatása az országokba. 2010 májusa óta a GEF (Global Environment Facility, Globális Környezeti Alap) is a UNCCD hivatalos pénzügyi mechanizmusának számít. Az egyezmény a helyi adottságok alapján öt régióba csoportosítja a Részes Fél országokat, és külön mellékletekben (Annex) tartalmazza az egyes régióra vonatkozó részletes rendelkezéseket. Az Egyezmény által elkülönített régiók: Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Karib-térség, Észak-mediterrán térség, Közép-és Kelet-Európa. 1.3 Magyarország részvétele, törvényi szabályozás Magyarország a 47/1999. (VI.3.) OGY határozattal döntött az egyezményhez történő csatlakozásról és ugyanebben az évben írta alá a csatlakozási szerződést is. Az egyezmény kihirdetése a 2003. évi CVII. törvénnyel történt meg. Ezen felül Magyarország EU tagállamként is részese az egyezménynek. Az Egyezményben megfogalmazott definíció szerint a „sivatagosodás a különböző tényezők, köztük az éghajlat-ingadozások és az emberi tevékenység okozta földterület 2