A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József - Molnár Péter (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ENSZ sivatagosodás elleni egyezményének végrehajtása a magyar EU Elnökség időszakában

degradációt jelenti az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken…” Mivel Magyarország területének nagy része a szemi-arid, illetve szub-humid éghajlati övhöz sorolható, „érintett” országnak tekinthető. Ilyen minőségében pedig kötelezettsége nemzeti cselekvési program készítése, és a rendszeres nemzeti jelentéstétel. A cselekvési program alapját egy nemzeti aszálystratégia kidolgozása jelentené, majd a program végrehajtását egy nemzeti aszálybizottság koordinálná. Eddig három nemzeti jelentés készült. 2002. és 2006. után 2010-ben nyújtott be Magyarország nemzeti jelentést az Egyezmény Titkárságához. 2. A magyar EU elnökség feladatai Az EU tagországok mindenkori álláspontját általában, s így a UNCCD Egyezménnyel kapcsolatban is a soros elnökség képviseli, mely folyamatos koordinációt, egyeztetést igényel. Az elsivatagosodással foglalkozó Nemzetközi Környezetügyi Munkacsoport (WPIEI) ülések vezetése is a soros elnök feladata, csakúgy, mint az EU képviselete a UNCCD olyan rendezvényein mint a CST és CRIC közös ülésszaka. A két eseményre 2011-ben február 1618., illetve 21-25. között került sor a bonni World Conference Center-ben. Az CST/CRIC ülésszak jelentőségében kevéssé marad el a Részes Felek Konferenciájától. Az Elnökség feladata az EU tagállamok álláspontjának egyeztetése és képviselete, mely a helyszínen napi többszöri egyeztető ülést jelentett az EU 27-el a napirend aznapi témáiról. Az ülésszakon a 2010-ben benyújtott nemzeti jelentések ügye szerepelt fő hangsúllyal. Magyarországnak, mint soros elnöknek nyilatkozatot kellett kiadnia (mind a kezdetén, mind a végén), találkoznia kellett a régiós csoportokkal is. Az ülésszak EU szintű előkészítésére Magyarország az Európai Bizottsággal egyeztetve két 2011. év eleji (január 26, és február 7.), illetve egy utólagos (május 17.) WPIEI ülésen vett részt, illetve elnökölte azt. Az elnöklés hatékonyságát elősegítendő Magyarország több egyeztetést folytatott a vonatkozó elnökségi feladatokról a Bizottsággal, a Főtitkársággal, a 2010. II. félévi soros elnök Belgiummal, a COP Bureau-ban az EU-t képviselő Ausztriával és a UNCCD Titkárságával, illetve konzultációt folytatott a 2008-as hasonló esemény során a soros EU Elnök Franciaországgal. Magyarországnak koordináló szerepet kellett betölteni a WPIEI üléseken napirendre kerülő egyéb ügyekben is. Ilyen volt például a GM helyzetének tisztázása, mellyel az 6. fejezet foglalkozik részletesen. 3. A UNCCD tízéves stratégiája A Részes Felek nyolcadik találkozóján, 2007 szeptemberében fogadták el a UNCCD 2008–

2018-ra szóló tízéves stratégiáját (Ten-year strategic plan and framework to enhance the implementation of the Convention). A Stratégia célja egy világméretű összefogás elősegítése az sivatagosodás/terület degradáció megelőzésére és visszafordítására, illetve az aszály hatásainak csökkentésére a szegénység felszámolásának és fenntartható környezet megteremtésének érdekében. A csak röviden „Stratégiaként” emlegetett dokumentum az Egyezmény végrehajtásából fakadó főbb kihívásokat hivatott kezelni mind stratégiai, mind operatív szinten. Amellett, hogy számos feladatot ró a Részes Felekre, e szerint kell az Egyezmény szervezeteinek (CST, CRIC, SEC, GM) kialakítaniuk működésüket, illetve elkészíteni eredmény-orientált többéves munkaprogramjaikat. A Titkárság és a GM köteles közös, kétéves munkaprogramot kidolgozni. 3