A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

2.10 Erdőgazdálkodás Az elmúlt száz évben jelentősen megváltozott a hullámtér viszonyai és a vízjárás, egyre magasabban vonulnak le árvizek és egyre többször jelentkezett elöntés a hullámtéren. A mezőgazdálkodás fokozatosan kiszorult a területről. Megszűntek lassan a szőlők, gyümölcsösök. Egyre többször vitte el a víz a terményt, tette lehetetlenné a mezőgazdálkodást a területen. A megváltozott körülmények az erdőgazdálkodás számára nyitottak teret melynek eredményeként ma már a hullámtér közel 2/3-án van erdő a végrehajtott telepítések hatására. A gyalogakác, amerikai kőris, zöldjuhar mára teljesen elborította a hullámteret, sokszor szabályos zöldfalat (gátat) képeznek hatalmas tőszámú állományaik. Nem csak embernek, állatnak jelentenek áthatolhatatlan falat, hanem az áramló vizet is megállítják, lelassítják mozgását, szabályosan felduzzasztják a víztömeget. Az Új Vásárhelyi terv kapcsán az árvizek zavartalan levezetését szolgáló hullámtér tagozódás és az itt elhelyezkedő erdőkben történő gazdálkodás átgondolása, módosítása is szükségessé vált. Törekedni kell elsősorban az erdőgazdálkodóval (tulajdonossal) történő közös együtt gondolkodást, kompromisszum létrehozását elősegítő támogatási rendszer létrehozására. Az árvízi biztonság igényeinek megfelelő erdőgazdálkodás kialakítása érdekében a hullámtéren az alábbi hármas tagozódást, mint rögzített, elérendő célállapot kell figyelembe venni: • Szabadon hagyandó sáv • Nagyvízi levonulási sáv • Áramlási holtterek Erdőtípusok területi eloszlása a vizsgált szakaszon 8