A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Szilágyi Mihály - Rácz Tibor (FCSM Zrt.): 2010. év vízkárelhárítási feladatai Budapesten

Június 6-án este a Pók utca hullámtéri szakasza az Aranyhegyi-patak mentén le lett zárva, mert a Duna vize 805 cm-es vízállásnál elborította ezt a területet. A Pünkösdfürdő hajóállomás feletti szakaszon, a Kossuth Lajos üdülőparton, ahol korábbi árvizek idején megszokott, nagy élőmunkaerő bevetésével kiépített ellennyomó medencék megépítésre nem volt szükség, köszönhetően annak, hogy a 2006. évi árvíz után homokos kavicsból mentett oldali padkát alakítottunk ki. Ennek végrehajtása során költségkímélő módon a főváros terültén zajló építkezések mélyalapozási munkái során kitermelt szemcsés anyagú, a célnak megfelelő szemszerkezetű anyagot építettünk be. A feltöltést a csónakok, sporthajók töltésen történő átjuttatására az eredeti helyükön meghagyott rámpák szakítják meg. Ezek mentén alakult ki némi szivárgás, de a felfakadó vizet a csatornarendszer elvezette, buzgárosodás nem alakult ki. Fontos fejlemény az is, hogy erőinket már nem kötötte le az itt eddig megszokott, a 800 cm vízállás felett szokásos ellennyomó medence építés. Nem előzmény nélküli, de a korábbiaknál erősebb fakadóvíz-jelenség volt tapasztalható a Pünkösdfürdő utca keresztezésénél, a hajóállomás előtti rézsűben. Ez a pont is ismert volt a korábbi árhullámok tapasztalataiból, hasonló odafigyelést igényelt, mint korábban. Magán a rézsűn felfakadó víz ellennyomó medencék kiépítését még nem igényelte, de a jelenség visszatérése figyelmeztető jel. Fontos tapasztalat, hogy ezen a felületen 760 cm-es vízállás után azonnal megjelenik az első nedvesedő folt, majd rövidesen a jelentős méretű átázás alakul ki. Új árvízi jelenségként lépett fel a jelenleg használaton kívüli (1993 óta mentett oldalon elhelyezkedő) Kossuth I. kapu küszöbénél tapasztalt csurgás, ami június 7-én, hétfőn reggel jelentkezett. A műtárgy fenéklemezéből a Duna felőli hornyoknál vízfeltörés volt tapasztalható, amely anyagot nem hordott ki. A csurgásokat homokzsákkal körülzártuk. A műtárgy közelében lévő, a gátra felvezető gyalogút mentén a 760 cm-es vízállásnál megkezdődik a szivárgás, amely folyamatos tócsásodást okozott a Pünkösdfürdő utca sarkánál. A vizet a víznyelők elvezették, de a burkolat és a padka hibái miatt nagyobb tócsák alakultak ki. Ez a jelenség külön beavatkozást ezúttal sem igényelt. A használaton kívüli műtárgy fenéklemezének repedésiből gyenge vízfeltörést tapasztaltunk. Ez a 2006. évi LNV-t hozó árvíz idején nem volt tapasztalható. A fővédvonali zárásként üzemelő Kossuth II. kapu közelében ugyancsak tapasztaltunk vizesedést, a gát talppontjától távolabb, de még az itt található üdülők kertjében is. Ez utóbbi, eddig nem észlelt jelenség június 7-én jelentkezett először, kb. 813 cm-es vízállásnál. A Királyok útján a tetőzés körüli időszakban több ponton észleltünk a gáttest talpánál kisebb átszivárgásokat, melyek ennél az árvíznél a figyelésen kívül beavatkozást nem igényeltek. Magasabb vízállás esetén ez indokolja a 2002. augusztusában és 2006 áprilisában is megépített támasztópadka kialakítását. Az Aranyhegyi-patak Szentendrei úton túli szakaszán kisebb szivárgás volt megfigyelhető a töltéslábnál mintegy 200 m hosszon. A jelenség nagyjából a tetőző vízszinttel egy időben alakult ki. Beavatkozásra nem volt szükség. A Barát-patak mentén a korábbi árvizek alkalmával tapasztalt szivárgás volt megfigyelhető. Ez a töltés egy kb. 100-150 m hosszú szakasza előterének fokozatos átvizesedésével kezdődött vasárnap reggelre, amely kiterjedt később a mellette lévő területre is. Jellemző, hogy a Barát-pataki töltés lábánál csak a tetőzés napján és másnap volt kisebb talpszivárgás. Beavatkozásra itt sem volt szükség. A kapuk lezárásához és kisebb helyi védekezéshez összesen 5400 db homokzsákot használtunk fel. A Buda-Közép árvízvédelmi szakasz legnagyobb kihívása a frissen átadott főgyűjtő árvízvédelmi berendezései és a rendszer megfelelő működésének próbája volt. A 2009. évi árvíz épp az építés fázisában ért a 716 cm-es tetőzésével, amely így sok nehézséget jelentett a védelmi munkák során. 2010-ben a főgyűjtő és kapcsolódó műtárgyai üzemelésük első évében jelentős 4