A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

millió t/év szintet így érthető, hogy a hajózóút fejlesztése a kikötők létesítése, hajózsilipek modernizálása egyre inkább előtérbe kerül. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a Tisza, mint egy határokon átnyúló kapocs, komoly lehetőségeket teremtett a vidék fejlesztésére. Ukrajna, mint a kelet kapuja jelentős áruforgalom lehetőségét vetíti előre, Szlovákia pedig szintén itt találhatja meg a legközelebbi vízi szállítás lehetőségét. A belvízi hajózás hozzájárulhat bizonyos közúti infrastruktúrák zsúfoltságából és a vasúti infrastruktúra hiányából eredő problémák megoldásához. Energia és költség hatékony lehet bizonyos árú típusok esetében pl. nagy súlyú, kis fajlagos értékű termékek nagy távolságokra való szállítására (nehéz anyagok, ömlesztett ipari áru, építőipari termékek, hulladék, stb.). Mindezek mellett, ez nagyon biztonságos közlekedési mód, ezért különösen alkalmas veszélyes áruk, például vegyi anyagok szállítására. A belvízi hajózás tehát az arra alkalmas útvonalakon és árukkal a vasút és a közút nagyon versenyképes alternatívája lehet. 2.9 Természetvédelmi szempontok A folyó csak a teljes vízgyűjtő védelme, a hozzá kapcsolódó ökológiai hálózat kiépítése esetén őrizhető meg. A jelenlegi hullámtér a vízgyűjtőhöz, illetve a maximális vízszinthez képest keskeny, kulcsfontosságú a hullámtér kiszélesítése, a hullámtéren kívül rekedt vizes élőhelyek és a folyó közötti kapcsolat biztosítása. A természetes medervándorlások során képződött övzátonyok, illetve a folyószabályozással kialakított holtmedrek ökológiai folyamatainak biztosítása nélkül a folyó és az ahhoz kapcsolódó térségek biológiai változatossága nem őrizhető meg. Az árvízvédelem biztonságának javítása, valamint a táj biológiai “átjárhatósága” érdekében a mentett oldalon integrált hasznosítású, holtmedreket is magukba foglaló szükségtározó rendszerek létrehozása lehet célravezető (kék folyosó). A Tisza-menti holtágak, nagyon különböző állapotúak, és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A legfontosabb szempont a fenntarthatóság, vagyis a használat miatt nem szabad, hogy romoljon a holtág természeti vagy környezeti állapota, sőt, több holtág esetén ezek jelentős javulására lenne szükség. Mindenütt kívánatos a Tisza árvízvédelmi töltését gyep és/vagy erdősáv kísérje, és az intenzíven művelt szántók a töltéstől távolabb kezdődjenek, ahol a mentett oldalon, nem messze a töltéstől természetvédelmileg értékes terület van. Ez a pufferzóna mindkettőt magába foglalja, következésképpen hosszú távon az értékes terülteket és a töltés közötti területeket természet közelivé alakíthatók. A “ökológiai hálózat” jellegéből eredően a Tisza hullámter fontos szerepet tölt be a fokozottan veszélyeztetett vizes élőhelyek megőrzésében és a biodiverzitás minél teljesebb fennmaradásában, hiszen egyes szakaszain a hullámterek a víztér-típusokat zömmel természet közeli állapotban őrizték meg. Megóvásuk nemcsak magyarországi, de európai szinten is kiemelt jelentőségű. A mai korszerű természetvédelem feladatai: • A természetes élőhely-típusok maradványainak megőrzése, • közösségdinamikai folyamatok fenntartása. Biztosítani kell a fajok vándorlásának lehetőségét, azt, hogy eljuthassanak az újonnan keletkezett élőhelyekre. Élőhely-hálózatokat, ökológiai folyosókkal összekötött törzsterületeket kell fenntartani. A nagy területeken folytatott intenzív, folyamat-koordináció nélküli szántóföldi mezőgazdaság, a tájidegen faültetvények, a motorizált turizmus, a természeti értékek megsemmisüléséhez vezethetnek. A legújabb nemzetközi tendenciák a fenntartható mezőgazdaság és ökoturizmus együttes térhódítását jelzik. 7