A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

A vízgazdálkodási tevékenységek hatékonyságát döntően az szabja meg, hogy a területhasználatok, a gazdasági fejlődés milyen mértékben vannak összhangban a táj természeti folyamataival. A vízszabályozások gazdasági feltáró és gazdálkodást megalapozó szerepük mellett döntő ökológiai tényezők is. Az árvízvédelem a folyóval való gazdálkodás szoros és szerves eleme. A hullámterek a mentesített ártérhez képest - sajátos topográfiai, talajtani, hidrológiai adottságuk révén - különös figyelmet érdemlő életterek, amelyeket a magyarországi úgyszólván teljes egészében kultúrtáj jellegű környezetben az ember is kevésbé háborít, ezért a természetet megközelítő körülményeket biztosítanak az élővilágnak. A viszonylagos érintetlenség, a víz jelenléte, a védelem a szukcessziós életközösség kialakulásának és fejlődésének lehetőségét teremti meg, ezért a hullámterek természetvédelmi, ökológiai szempontból igen értékesek, s mind nemzetközi, mind hazai értelemben felértékelődtek az utóbbi időben. A hullámtéri élővilág a nagyfokú biodiverzitás és egyúttal a migrációs lehetőség révén olyan sajátos és megközelítően egységes biorendszert alkot, melynek védettség iránti igénye mind a szakemberek, mind a társadalom részéről egyre erőteljesebben fogalmazódik meg. A hullámterek ugyanakkor nemcsak sajátos életterek, hanem erdészeti és mezőgazdasági kultúrák számára nagy termőképességű termőhelyek, ezért az erdő- és mezőgazdaság szempontjából sem elhanyagolhatók, sőt a területek birtokosai, az ott élők számára a gazdálkodás szempontjából is hangsúlyos területek. Igen jelentős az egyre jobban urbanizálódó társadalom tagjainak a természetes, így sajátosan a hullámtéri természetes környezet iránti humán hasznosítási igénye, üdülés, hobby jellegű kertgazdálkodás, zöld turizmus, vizisport, fürdőzés, strandolás formájában. Ezek a területek ilyen lehetőséget is kínálnak és az ilyen társadalmi igény sem hanyagolható el. Nem kétséges, hogy a különböző értékek, szempontok, igények között ellentmondás alakulhat ki, melynek feloldása egyeztetésekkel és szabályozással lehetséges. Ennek a szabályozásnak a leghatékonyabb eszköze a törvényi kötelezettségként is szükséges nagyvízi mederkezelési terv lehet. A Felső-Tisza-vidéki folyók hullámtereinek területhasználati adatai (hektár) Folyó Szántó

Gyep G

y

ümölcsös Erdő Kivett Összes Tisza (Záhony-Tokaj) 3.250 1.160 210 4.800

2.760 12.180 Szamos 1.186 305 345 523 123 2.482 Kraszna 199 89 12 6 11 317 Túr 5 76 5 2 88 Lónyay főcsat. 12 12 Kállói főcsat. 26 26 Összesen: 4.640 1.668 572 5.329

2.896 15.105 Arány (%) 30,72 11,04 3,79 35,28

19,17 100,00 2.8 A hajózás szerepe A Tisza hajózási szempontból a jelentős méretű beavatkozások ellenére is Európában egyedülálló természetes állapotú folyó, amely pontosan ezen adottságai miatt igen jelentős bel- és külföldi érdeklődésre tarthat számot. A táji értékhez illeszkedő személyhajózás és vízi turizmus fejlesztése lehetséges. A régióban összesen mintegy 32 millió t/év belföldi és 4 – 4,5 millió t/év külkereskedelmi áruforgalom bonyolódik le. A térségen keresztül folyó összes tranzitforgalom megközelíti a 2 6