A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

élőhelyek és élővilág, valamint egyéb természeti értékeknek (vízfolyások, holtágak) megőrzése, valamint a terület sajátos növény- és állatvilágának megóvása. 2.6 Az árvízvédelmi rendszer Árvízvédelmi töltések: A hullámtéri területeket a bal part mentén a 07. 01. számú Nagyhalász-Vencsellő-buji, a 07. 02. számú Veresmart-nagyhalászi a 07. 03. számú Zsurkveresmarti, a jobb parton a 08.05. számú Zalkod-Zemplénagárdi árvízvédelmi szakasz övezi. Ezek a töltések paraméterei a rendeletben előírt kiépítési értékeknek megfelelnek. Néhány rövid szakaszon magas parti részek tarkítják a töltések mellett a védvonalat. Nyílt ártér: A vizsgált szakasz alsó néhány kilométerén mindkét oldalon nyílt ártér helyezkedik el. A víz ezekre a részekre akadálytalanul kijut és szétterülve lelassul. Nyári gátak: Vízjogi engedélyes nyárigát a védelmi szakaszon nem található. Véderdők: A hullámtér átlagos szélessége 600-1000 m között változik. Benőttsége változó, de általában fűz- és nyárfaerdők vannak dús aljnövényzettel, így a hullámtéri tározódás igen nagymértékű. Több helyen is előfordulnak olyan irányítottságú és hosszúságú nyitott szakaszok a töltések környezetében, ahol fennáll a veszélye a hullámverés kialakulásának. A hullámveréssel veszélyeztetett helyek védelme megfelelő faállománnyal jelentős hosszban megtalálható. A véderdők átlagos szélessége 40,0 m, elhelyezkedésük tekintetében általában a töltéssel párhuzamosan futnak így a nagyvizek levonulását kevésbé akadályozzák. Üdülők: A vizsgált hullámtéri szakaszon négy helyszínen van jelentősebb kiterjedésű üdülőterület. A rakamazi üdülőterület a Tokaji Tisza hídtól felfelé húzódó bal parti szakaszon található a 543,65-544,20 fkm között. A 591,0-592,0 fkm környezetében a dombrádi kemping, a 579,5-580,0 fkm környezetében pedig a tiszakanyári kemping fekszik. Mindkét terület 700 cm-es dombrádi vízállásnál kerül elöntésre. A 57+700 tkm térségében Tuzsér külterületén található üdülőterület a záhonyi 580 cm-es vízállás fölött kerül elöntés alá Az üdülőterületeken található épületek döntő többségben - lábakon állnak- az árvízszint fölé vannak kiemelve, da a kerítések és az alaksorok beépítései jelentős lefolyási akadályokat képeznek. 2.7 A hullámtér komplex hasznosítása A múlt században megvalósult folyószabályozási-árvízmentesítési munkálatok következtében az árvízvédelmi töltések és a közöttük lévő kis-, közép- és nagyvízi folyómedrek, tehát a hullámterek is mesterséges műszaki létesítményként alakultak ki. A hullámtér a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektől. Az összes ártér kb. 8%-át adják, a folyó középvízi medrével együtt. A folyó töltések közötti medrének elsődleges szerepe az árvíz, beleértve a jeges árvíz levezetése, a hordalékjárás szabályozása. Másodlagos szerepei a vízi út működtetése, vagyis a hajózás lehetővé tétele, a folyó vízkészletével való gazdálkodás, a folyó vízminőségének mennyiségi és minőségi védelme, a folyó- és folyópartok élővilágának védelme A fentiekben megfogalmazott alapvető társadalmi és gazdasági igény határozza meg még ma is a folyók árvízi medrének, tehát a hullámtérnek is a funkcióját, a lehetséges hasznosítási, gazdálkodási formákat és a szükséges szabályozásokat, korlátozásokat. Mind a hullámtér hasznosítás, mind pedig annak szabályozása a változó vízgazdálkodási, árvízvédelmi adottságoktól és az adott kor társadalmi, gazdasági helyzetétől függ. 5