A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

Jellemző tehát a heves áradás és a viszonylag gyors apadás (a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz és következményei). Igencsak jellemző a heves vízjárás mellett, a meder gyors és igen nagy mértékű változása mind magassági, mind helyszínrajzi vonatkozásban. A Tiszán évenként három jellegzetes áradási típus különíthető el: a téli és a télvégi hóolvadásból, majd az azt követő tavaszi esőkből származó téli tavaszi áradás, a májusi és júniusi esők nyomán elinduló, zöldár néven ismert nyári áradás, végül az őszi esőzésekből keletkező őszi áradás. Ezek közül az áradások közül egy-egy évben az egyik vagy másik, esetleg mindegyik is elmaradhat. A vizsgált szakasz alsó részének vízjárását erősen befolyásolják a Bodrogon érkező nagyvizek. Az árhullámok egybeesése esetén a szűk Tokaji szelvényben az áramlás lelassul, az árhullámok egymásra szaladnak, és komolyabb visszaduzzasztást okozhatnak mindkét vízfolyáson. 2.3 Jégjelenségek A térségben a jégtorlaszok keletkezésének feltételei adottak a szűk kanyargós hullámtér, és hidak miatt. A Felső-Tisza hazai szakaszán a jégtorlaszok legnagyobb számban a Tisza Záhony-Tokaj közötti szakaszán alakult ki az összes eset 78%-a. Jégtorlódásra hajlamos szakaszok: A Lónyay- főcsatorna torkolata alatti Tisza-szakasz, a balsai híd szelvénye illetve a dombrádi strand fölötti szakasz jégtorlódásra hajlamos. Különös figyelmet kell fordítani a Nagyhalász-veremszögi kanyarra jégzajlás idején, mivel vonalazása kedvezőtlen a jég zavartalan levezetésére. 2.4 Hordalékviszonyok, hordalékmozgás A lebegtetetve és görgetve szállatott ásványi anyagok (iszap, homok, kavics) jelentősen befolyásolják a folyó éltét, medrének alakulását. A hordalékviszonyok a folyó hordalékjárása elsőrendű fontosságú tényező a szabályozásnál, hiszen annak célja elsősorban a meder alakjának, méreteinek állandósítása az igényeknek megfelelően A hullámtéren az elmúlt száz év alatt a feliszapolódási folyamat révén jellegzetes terep alakult ki. A folyó a hordalékát - a legnehezebb frakciót - a meder mentén rakta-rakja le parti zátonyt alkotva, mely a folyó építő-romboló munkája révén egy idő után leszakad, és újra indul a folyamat. A medertől távolodva az árvízi kiöntés során egyre finomabb talajrészecskék rakódnak le. A feliszapolódási mértéke igen eltérő a hullámtér szélessége, sodorvonal elhelyezkedése, stb. tényezőktől függően A feliszapolódás hatására a talajszint (fekvés) emelkedése figyelhető meg, mely ellen hat az árvizek egyre magasabb szinten való levonulása, amely a fekvés csökkenésével jár. 3