A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

Kanyargó folyó geomorfológiai tömbszelvénye A nagyvízi medren belül tehát a leginkább töltődő zóna az ahol a középvízi mederből kilépő folyóvíz lassulásából származó hordalék szállító képesség a leginkább megváltozik. Ez a terület a partél környezete, ahol a folyót övező növényzet először megjelenik. Itt alakulnak ki az úgynevezett övzátonyok. Kanyarulat belső oldalán, árvízkor a parton keletkeznek döntő többségben, elhelyezkedésük követi a folyó kanyargását, megközelítőleg párhuzamosak a középvízi mederrel. A lebegtetett hordalékot a Tisza és mellékfolyóinak vízhozamától függően más-más szakaszon rakja le a folyó. A Tisza hordalékszállítása szakaszjellegű. A évi hordalékhozam közel 50% a tavaszi nagyvizek idején jellemző, ezen belül a részvízgyűjtőkön nagy különbségek figyelhetők meg. Árhullám idején a folyó által szállított hordalék koncentrációját és mennyiségét, valamint a hordalékhozam és a vízállás (de még inkább a vízhozam) időbeli kapcsolatának felállítására, a hordalék lerakódás mértékének, ütemének megismerésére pontos és rendszeres mérések szükségesek. A hordalék koncentrációjának időbeli alakulásánál szembetűnő, hogy nagyon alacsony értékről 1-2 nap alatt eléri a maximális értéket. A folyó 3-5 napon át szállítja az igen magas hordalék koncentrációjú vizet, majd azt követően gyorsan csökken a víz hordalék tartalma. A Tisza hordaléka a homokmedrű folyókra jellemző (A Túr torkolattól Tokajig). A hordalékszállítás hozama Záhonynál 5,2 tonna/év Tuzsérnál 4,1 tonna/év, míg Polgár térségében már csak 2,0 tonna/év (a Tisza folyó vízrajzi atlaszának adatai szerint). Világosan látható, hogy a Szamosból érkező jelentős mennyiségű hordalék Tuzsér és Polgár között – tehát gyakorlatilag a Tiszalöki duzzasztás kiterjedésében – lerakodik a mederben. 2.5 A terület természeti értékei A Tisza folyó mentén Tokaj és Záhony között jelentős nagyságrendű védett természeti területek találhatók; legjelentősebb a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér természetvédelmi terület. Védetté nyilvánítása 10/1978. OKTH határozattal történt, a védettség fenntartásáról a 80/2007. (X.18.) KvVM rendelet rendelkezett. A védett terület Gávavencsellőtől Tiszatelekig a Tisza mindkét oldali hullámterét magába foglalja területe jelenleg 1.263 ha A védett terület teljes egészében a Tisza hullámterében helyezkedik el, így hidrológiai viszonyait is ez a tény határozza meg. Legfőbb természetvédelmi feladata és célkitűzése a Tisza szabályozása után a gátak közé szorult hullámtérre korlátozódott másodlagosan kialakult természetes, illetve természet közeli 4