A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve
A nagyvízi meder vízszállító képességével kapcsolatos beavatkozások: • A nagyvízi mederben folyó területhasználat megváltoztatása nem műszaki beavatkozással (pl.: területhasználat váltással) • A jogszerűtlen területhasználat megszüntetése. • A meder vízszállító képességének fenntartására irányuló beavatkozások A nagyvízi meder következő fő funkcióira kell különös tekintettel lenni: • Folyóink, és különösen a nagyvízi medrek természeti adottságai kimagasló értékűek. • A szociális jellegű igények (üdülés, hobbi-kertészkedés, zöld turizmus, vízi sport, fürdőzés, stb.) erőteljesen növekednek és a környező lakosság gazdasági gyarapodásának is jelentős tényezői. • Számottevő a gazdasági hasznosítás igénye, mind a nővény- és állattenyésztést, mind az erdőgazdálkodást illetően. Ezek a funkciók gyakorta kerülnek konfliktusba a nagyvízi meder árvíz levezetési funkciójával. A konfliktusok forrása egyfelől a folyó egységének, másfelől a használók, illetve a kezelők elkülönültségének ellentmondása. Fentieket figyelembe véve mielőbb meg kell kezdeni a nagyvízi meder kezelésére pontos és kellően részletes szakmai irányvonalakat és a lefolyási viszonyok javításának műszaki módozatait tartalmazó tervek elkészítését. 2. A TERÜLET BEMUTATÁSA, JELLEMZÉSE 2.1 Elhelyezkedés A dolgozat által érintett vizsgált terület hazánk északkeleti részén Tokaj és Záhony települések közötti Tisza szakasz hullámtéri területeit foglalja magában. A Tisza folyó ezen 84,12 km-es (543,64-627,76 fkm közötti) szakaszát mintegy 121,8 km2 területű hullámtér kíséri. A Tisza medrének jellemző szélessége 100 – 150 m, a hullámtéré pedig 1 – 2 km, helyenként néhányszáz méteres szűkületekkel tarkítva. Az országos átlaghoz képest igen magas, 40,0% a hullámtéri erdő aránya, míg a mezőgazdasági területek aránya kifejezetten alacsony 27,1%. A szántó területek és a gyepek aránya közel 12-12%. 2.2 Hidrológiai sajátosságok A Tisza folyó záhonyi szelvényéhez tartozó vízgyűjtő 32.782 km 2 (A teljes Tiszavölgy mintegy 157.200 km 2-en terül el). A Tisza-vízgyűjtője csapadékban szegény. A folyó felső szakaszának mintegy 60%-a kap 1.000 mm-nél nagyobb mennyiségű csapadékot évente. A tiszai alföldön mindenütt 600 mm alatt marad a csapadék mennyisége. A folyó vízjárását nagymértékben befolyásolja az országhatáron túli, hegy- és dombvidéki vízgyűjtők sajátosságai. A Felső-Tisza vízgyűjtőn a hegy-, domb- és a síkvidékek nagyjából azonos arányban vannak. A vízgyűjtő területe alaktanilag kedvezőtlen, aránylag rövid és szélesen kiterjeszkedő, így az egyes árhullámok összegyülekezési ideje rövidebb, és a lefolyt vizek hamarabb elérik a határszelvényt. A folyó sokévi átlagos vízhozama Záhonynál 400 m 3 /s. A vízhozam éven belüli eloszlása rendkívül egyenetlen, árhullámok idején a csúcs vízhozam akár 3.000-4.000 m 3 /s is lehet, a nyári-őszi csapadékszegény időszakban 30-50 m 3 /s-ra csökkenhet. A Tiszán a nagyvízi és kisvízi időszak közötti jellemző maximális vízszintkülönbség 1012 m. 2
