A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

A TISZA FOLYÓ TOKAJ-ZÁHONY KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERVE Seres István FETIKÖVIZIG 1. Bevezetés Az utóbbi években egyre növekvő árvízszintekért az éghajlat változási anomáliák mellett a hullámterek átalakulása, erős feltöltődése és az ott található növényzet kóros elszaporodása együttesen felelős. A hullámtér egy olyan zónája az árvízi medernek, amelyet nagyon sokféle tulajdonos és érdekelt hasznosít. Ezek érdekei a legtöbb esetben nehezen összeegyezethetőek egymással, sőt sok esetben tejesen ellentétesek a terület használata, hasznosítása kapcsán. A nagyvízi mederkezelési terv célja a hullámtér használatának, az ott végbemenő folyamatoknak a szabályozása, koordinálása úgy, hogy annak első rendű (árvízlevezető) funkciója biztosítva maradjon. Dolgozatomban a Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának általános nagyvizi mederkezelési tervét mutatom be. 2. Probléma ismertetése Az 1900-as évek elején a hullámtér 5-8%-át borította erdő, napjainkban ez az arány 40-60%. A Tisza hullámterén az erdők, az aljnövényzet gyarapodásával, a vízfolyási akadályok, övzátonyok növekedésével, a folyó nagyvízi vízszállító képessége lecsökkent. A medrek benőttsége, ill. a feliszapolódás már olyan mértékű, hogy az alacsony vízhozamok is csak magas vízszinttel tudnak levonulni a mederbe. Ez a változás tehát lényegesen rontja a folyó nagyvízi vízszállító képességét, ami közrejátszik az árvízszintek jelentős növekedésében. A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998 – 2010 között azt bizonyították, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek, a sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket kell keresni. Miután a töltések további emelése sem gazdaságilag, sem árvíz- biztonsági szempontból, sem településszerkezeti adottságok miatt nem járható út, az úgynevezett területi védekezés módszere került előtérbe, azaz az árapasztás tározással és ezzel egy időben, és azonos rangon kezelve szükséges a nagyvízi mederben az árvízi hozamok levezetésének a feltételeit helyreállítása illetve javítása. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében a hullámtéren olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet. A beavatkozások végrehajtása, valamint a létrehozott állapotok fenntartása csak részben szabályozott illetve egyes esetekben a jelenleg érvényben levő jogszabályi háttér nehezíti a végrehajtást. Pedig már 2004. évi LXVII. és a 1995. évi LVII. törvény is rögzíti, hogy a nagyvízi medret egy arra vonatkozó kezelési terv szerint kell kezelni. 1