A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Kováts Gábor (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara) - Kováts Zsuzsa (ATIKÖVIZIG): Valószínűsíthető maximális árvízszintek Szeged belvárosában
3 elpusztított. A dolgozat szerzői Dr. Vágás István közreműködésével elemezték a szegedi árvízszintek jövőbeni kialakulásának lehetőségét, és javaslatot készítettek egy várható árvízszint kialakulásának figyelembe vételére. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az új Vásárhelyi Terv megvalósítása csúszik, befejezési határideje bizonytalanná vált, és ez egyértelműen a szegedi árvízvédelem kockázatát növeli. 2. Dr. Vágás István elemzése a várható szegedi árvízvédelmi szintekre vonatkozóan: A szegedi, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és vízrajzi tevékenysége nyomán hosszabb idő óta ismeretes volt, hogy a Tisza szegedi vízmércéjére vonatkozó évi maximális vízállások statisztikai sorában olyan rész-időszakokat lehetett elkülöníteni, amelyeknek legfontosabb vízjárási, így statisztikai tulajdonságai is lényegesebben eltértek egymástól. Vágás I. a Budapesti Műszaki Egyetemen 2000-ben tartott élőadásában a következő részidőszakokat („hidrológiai korszak”-okat) vélte elkülöníthetőnek a Tiszán: I. 1876-1895: nagyobb árvizek időszaka (1877, 1879, 1881, 1888, 1895): (Az eredeti előadás az 1867. évi árvizet is ide véve 1865-től számítja az időszakot), II. 1896-1912: ritkább és alacsonyabb árhullámok, III. 1913-1942: nagyobb árvizek időszaka (1913, 1919, 1924, 1932, 1940, 1941), IV. 1943-1961: ritkább és alacsonyabb árhullámok, V. 1962-1981: nagyobb árvizek időszaka (1962, 1966, 1970, 1974, 1979, 1981), VI. 1982-1997: ritkább és alacsonyabb árhullámok, VII. 1998-? : 1998, 1999, 2000, 2001 és 2006 alapján ismét nagyobb árvizek időszaka következtethető, de ennek befejeződési éve jelenleg még nem dönthető el. Az első hat rész-időszak teljes, azok szegedi évi nagy vizei ismertek, s a továbbiak szerint értékelhetők. Az évi NV-k eloszlásfüggvényei mutatják, hogy a Tisza töltésezése előtti időszak jelentősen („szignifikánsan”) eltért a töltések elkészülte utáni időszakoktól. A további eloszlás függvények azonban 95 %-os szinten „azonos eloszlás”-ból származóknak tekinthetők. Különös érdekességű, hogy az 1976-2006, tehát a legújabb időszak eloszlásfüggvénye – a 800 cm-nél magasabb értékeket kivéve – nagyjából kiegyenlíti a két fél-évszázados töltésezés utáni időszak eloszlásfüggvényeinek egymástól kissé (nem szignifikánsan) eltérő menetét. Az elmondottak következménye, hogy a Tisza szegedi évi NV statisztikája nem mutat szignifikáns eltérést a töltésezést követő első évszázad és az az utáni 31 év adattömege között, hacsak a legnagyobb vízállások tartományának öt kiemelhető évére nem tekintünk részletesebben. Ezek: 1979, 1981, 1999, 2000, 2006. A növekvő sorrendbe rakott, időszakok szerint elválasztott szegedi évi NV értékek eloszlás-grafikonjai rámutatnak, hogy az árvízmentes (páros sorszámú) időszakok adatai egymást szorosan fedik. Ugyanúgy, szorosan fedik egymást az árvizes (páratlan sorszámú) időszakok adatai is. A Tisza szegedi vízmércéjén az évi NV-k sora úgy viselkedik, mintha az árvízmentes és az árvizes időszakok akár két külön folyót is értelmezhetnének. A vonatkozó két eloszlásfüggvényt akár egymástól különböző eloszlásból származónak is lehetne minősíteni. Az árvizes és az árvízmentes évcsoportok kiválasztása és elkülönítése nem csupán a számértékek elválasztása alapján történt, hanem a figyelembe vett hat évcsoport azonos tulajdonságait másfél- három évtizeden át fenntartotta, és ami a legfontosabb: szinte periodikusan meg-megismételte. 131 év alatt három hosszú árvizes időszakot három valamivel
