A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Nagy László (BME): A Mirhó-gát története

érdekesség, hogy az építéshez használt szerszámok sorában hiába keressük a híres kubikus talicskát, a föld szállítására kasokat, teknőket használtak, amelyeket szekérrel szállítottak az anyaggödörtől a beépítés helyéig. A hatalmas méretek miatt is a Mirhó-gát, mint műszaki létesítmény megfelelt a várakozásnak: csaknem 100 éven keresztül, egészen 1876-ig eredményesen védte az öblözetet a Tisza árvizeitől. Annak ellenére, hogy a gát 1787. évi megépítése óta „a Tisza áradásának sikerrel ellen állott, noha ezen hosszú idő alatt gazdátlanul állván semmiféle gondozásban nem részesült.” 1876-ban azonban a növekvő árvízszintek miatt új helyzet állt elő. Időközben a nagy tiszai vízszabályozás 1846 évi kezdete óta a Mirhó-gát és a Tisza közé kiépült a Szalóktaskonyi öblözet védőgátja, mely a Tiszával párhuzamosan haladt. A Mirhó-gát utolsó tönkremenetele A Közép-Tisza mentén a helyzet már 1876. tavaszának elején veszélyesnek látszott. Az érdekelt birtokosok az illetékes Heves megyei és a Jász-Kun kerületek hatóságához fordultak, hogy a veszély elhárítására, az árvíz kitörése elleni védekezésre, a veszélyeztetett községek közmunkaerejét rendeljék ki a gát védelmezésére. De egyrészt a hatóságoknak az ügy iránt mutatott csekély érdeklődése, másrészt az eljárást nehezítő helytelen közigazgatási beosztás, mely szerint Egerbe és Jászberénybe kellett fordulni az intézkedések megtételére, harmadrészt a Nagykunsági községek azon felfogása, hogy a Szalók-taskonyi gát szakadása esetén őket a Mirhó-gát védi, lehetetlenné tették ez irányban bármily segítség kieszközlését. Így egy viszonylag kis terület, a 2500 holdnyi ártér birtokosaira maradt a Szalók-taskonyi gát védelmezésének egész terhe, olyan időben, amikor a szomszéd községekből pénzért sem lehetett munkást kapni, mert ezen községek lakói saját beltelkek megvédésével voltak elfoglalva, s a községi elöljárók büntetés terhe alatt megtiltották a községből való távozást. (Közép-tiszai Ármentesítő társulat történelmi leírása) 0

100

200

300

400

500

600

700

800

jan.

0

1.

jan.

1

5

.

feb.0

1

.

f

e

b.1

5.

m

ár

c.

0

1

.

má

r

c.

1

5.

á

p

r.

01.

ápr.

1

5

. máj.01.

máj.15.

jún.

0

1

.

jún

.1

5

.

júl

.

0

1

.

j

úl

.

1

5

.

a

u

g

.

0

1

.

a

u

g

.

1

5

.

szept.01.

március 7. a víz kilép a hullámtérre

március 25. gátszakadások Szolnok felett

április 2. gátszakadások Szolnok alatt 1. ábra Szolnoki vízállások 1876 év elején 3