A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): Megemlékezés Dr. Breinich Miklós mérnökről, a VIZÜGY egyik vezetőjéről

EMLÉKEZÉS DR BREINICH MIKLÓSRA, AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATAL ELNÖKHELYETTESÉRE Dr. Gerencsér Árpád A kéthetes kort megérve az ember egyre többször gondol vissza az elmúlt időszakra, az elszaladt életére. Értékeli a saját, a szakmája és a környezete történéseit, Visszagondol barátaira, főnökeire és, kollégáira. Megpróbálja mérlegelni, hogy az életben mik is a fontosak. Én hiszek abban, hogy ha a tapasztalatainkat családi- és szakmai körökben elmondjuk, azzal bővitjük a gyermekeink, unokáink, illetve a következő generációk ismereteit és talán elősegítjük az életben való eligazodásukat.Véleményem szerint az én generációmnak elemi érdeke és kötelessége is elmondani az életében szerzett tapasztalatait, különösen egy olyan időszakban, amikor a mi aktív korunkról főleg negatív jelzőkkel emlékeznek meg hangoskodó írkászaink. Az életem során azt tapasztaltam, hogy a sikerekhez, a boldogsághoz a következő dolgok a legfontosabbak: - az legyen a kenyérkereső munkája, amit szeret s amivel hobbi szinten is szívesen foglalkozik, - korrekt, jó főnökei és korrekt munkatársai legyenek, - jó egészsége legyen, - jó otthoni háttere legyen - legyen egy kis szerencséje is. Én valamikor tinédzser koromban beleszerettem az öntözésbe, amikor is a "vízes" nagybátyám (a győri víziges, bajszos Varga Sándor) megtanította, hogy miként tudom édesanyám konyhakertjét szakszerűen megöntözni.A gépészmérnöki diplomám megszerzése után rövidesen sikerült a vízügynél elhelyezkednem és e csodálatos szakma különböző szakterületein aktívként több, mint harminc évet s nyugdíjas egyéni vállalkozóként pedig még tizenöt évet eltöltenem. Nagy szerencsém volt, hogy az életpályám során korrekt, nagy tudású és jó fönökeim voltak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon az első osztályvezetőm – viszonylag rövid ideig – Varsa Ferenc és főosztályvezetőm Dános Valér volt. Mindkettő magasan képzett mérnök, kiváló ember és nagyon jó vezető volt.Rövidesen mindketten más, magasabb beosztást kaptak s ezt követően lett főosztályvezetőm BREINICH MIKLÓS s irányítása alatt három évtizedet dolgoztam, majd a közel húsz évet tevékenykedtünk együtt a nagymultú vízügyesek nyugdíjas klubjában.Az "együtt eltöltött" félévszázad felbátorít arra, hogy Ő róla a vízesek egyik legfontosabb fórumán, a Vándorgyűlésen beszámoljak. BREINICH MIKLÓS 1924 augusztus 27-én született Budapesten polgári családban. Édesapja- Breinich Mátyás – a háború előtti, nagyhirű HANGYA SZÖVETKEZET egyik vezetője volt. Ő sajnos korán.Miklós 6 éves korában,meghalt.Édesanyja egyedül maradt a négy gyermekével.Kenyérkereső közülük csak a legidősebb lánytestvére volt. Nagyon szerény körülmények közt éltek, de mindnyájan szorgalmasak voltak s magasabb iskolát végeztek, illetve egyetemi diplomát szereztek. Miklós az elemi iskolát a Batók Béla úti iskolában, a középiskolát a Ciszteri Szt, Imre Gimnáziumban végezte majd beiratkozott a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemre. 1