A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vízgazdálkodási részleteinek értékelése
2 A NÉS végrehajtása (a NÉP 2011-től) szempontjából (ha már csökkenteni kell a minisztériumok számát) előnyös a felsorolt öt ágazgat együvé tartozása. Ugyanis a NÉS nagyobb részét ezen ágazatok képviselik. A következőkben taglalt NÉS-ben, NÉP-ben és OÁKHV-ban 7 a vízgazdálkodás egyes szakterületei „szétszedve” szerepelnek, a különböző szempontok szerint. A szöveg vízgazdálkodási részei általában jó benyomást keltenek. A NÉP-ben azonban az elkésés (kapkodás) jelei mutatkoznak. Jelen dolgozat egyik fontos célja rámutatni arra, hogy a megfelelő nemzetközi fórumokon (pl. a Duna-stratégia keretében) Magyarországnak hosszú távra többlet vízfelhasználási igényt szükséges bejelenteni. Ez a többlet már jelenleg is kiszámolható, pl. a Duna-Tisza közötti Homokhátság vízpótlásával kapcsolatban. Az éves vízmérleg megváltoztatásához alapvetően szükséges a víztározási kapacitás lényeges növelése. 3. A NÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI RÉSZEI ÉS EZEK ÉRTÉKELÉSE Alapos szakmai előkészítés után a 29/2008.(III.20.) OGY határozattal jelent meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS, 2008 – 2025), szokatlan nagy terjedelemmel. A Magyar Közlönyben (oldalanként két hasábbal) 92 oldalon olvasható 1. A vízgazdálkodás több helyen előfordul, de nem a távlati jelentőségének arányában. Néhány vízgazdálkodási vagy ehhez kapcsolódó rész és megoldásuk problémái a következők: Az éghajlatváltozás mérséklése A 3.1.3. Közlekedés rész a közúti áru- és személyszállítást, valamint a vasúti közlekedést taglalja. Megállapítja, hogy a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkent, de az autópark és az autózott kilométerek számának növekedése ezt az eredményt felemészti. Hiányzik a vízi szállítás, amely ugyan lassúbb a közútinál, de lényegesen kisebb a fajlagos (pl. 1 tonna árutömegre vonatkozó) CO 2 kibocsátása. Nyilván 2008-ban még kényes kérdés volt, mert az év nagyobb részében hajózhatóvá kellene tenni a Dunát. A Duna és a Tisza komplex és részletes feltárására van szükség: A többféle hasznosításnak (hajózás, árvízvédelem, víztározás, vízierő-hasznosítás) mi az „ára”? Egy új DTCS akció keretében 2009-ben leírták és elmondták, hogy hazailag nincs igény a vízi szállításra! Érdemes lenne hasznosítani az Angliában, Franciaországban, Hollandiában, stb. régóta alkalmazott un. belvízi hajózás tapasztalatait (gazdaságosak, csendesek). A 3.3.1.2. pont szerint: Mint megújuló energia a „vízenergia” a földrajzi adottságokat, a műszaki és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve a jelen stratégia keretei között ezzel a lehetőséggel, mint érdemleges megoldási lehetőséggel nem lehet számolni.