A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vízgazdálkodási részleteinek értékelése
3 A jelenlegi meglévő mintegy 100 MW kapacitás a potenciális 900-1000 MW-hoz képest nagyon alacsony. Azonban a perspektívátlanság kb. 25 éve tartó sulykolása helytelen. A hazai vízi erőművek előkészítésével kapcsolatban összefoglalom a korábbi publikációimból a problémákat: - Nem terjednek a víztározók mellé felépíthető vízi erőművek (a komplex hasznosítás részeként, a helyzeti energia hasznosítása). - Nincs kísérleti hazai megoldás a mozgási energia hasznosításárára. - Egy jogszabály szerint csak az 5 MW alatti teljesítményű vízi erőművek kaphatnak pénzügyi támogatást. Tehát a Duna, Tisza és Dráva nem vehető számításba. - A 40/2008.(IV.17.) OGY határozat szerint a vízi erőművekkel kapcsolatban a „hátrányos jogszabályi megkülönböztetést meg kell szüntetni”. Ezzel szemben nem sok a változás. - A vízi erőműveket megvalósítani szándékozók több millió Ft-os előkészítő munka után elbizonytalanodnak és leállítják a beruházást, főleg a természetvédelmi korlátok miatt. Az nem megoldás, hogy majd az engedélyezés során eldől, a kiszemelt helyen megépíthető-e az erőmű. - Az érintett területen apró magántulajdonú telkek vannak. Nehéz és hosszadalmas az esetleges megegyezés. Nem véletlen, hogy az utóbbi években általam tervezett mind a négy vízi erőmű munkát leállították a beruházók, még a tervezés szakaszában. - Egyértelművé kellene tenni, jegyzékbe foglalni, hogy melyek azok a vízfolyás szakaszok, ahol természetvédelmi, stb. aggályok nem merülnek fel az erőművekkel kapcsolatban. Ezt a bajai Vándorgyűlés ajánlásai közé javasoltam. A 3. szekció ajánlásai között viszont csak annyi jelent meg, hogy a vízenergia, stb. kiaknázása időszerű feladatunk. Az eddigi kb. 25 évi „toporgás”, „agyonhallgatás” helyett bátran meg kellene határozni a vízierő-hasznosításra alkalmas vízfolyás szakaszokat. - A 3.3.1.2. Megújuló energia ponton belül szerepel a „szivattyús tározós erőmű”. Ez is vízierő-hasznosítás, de más szerző írhatta. A hatásfokra nagy, 80%-ot rögzített (3.7. táblázat). A szivattyús emelés a visszanyerés gyakorlatban ismert hatásfokait összeszorozva, viszont lényegesen kisebbet kapunk. A jellemző teljesítményre 100 – 1000 MW közötti értéket állítottak be, amely túl tág határ. Fel kellene tárni a vízfolyások (pl. Duna, Dráva) és állóvizek (pl. víztározók) mellé telepíthető szivattyús tározós erőmű lehetőségeket. A domborzatokat figyelembe véve a 100 MW alatti teljesítményű erőművek lehetnének többségben.
