A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Dr. Dobos Irma (nyugdíjas): A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

7 4. kép. A „Savanyúvizű-forrás” (1985) 5. kép. Palackcímke az 1960-as évekből Az 1960-as években azután újabb nehézségek merültek fel. A „Balfi lithiumos ásványvíz”

mennyiségét és minőségét a környék beépítettsége, a mezőgazdaság kemizálása és a

szennyvíz helytelen elhelyezése károsan befolyásolta. Főként a szennyeződés miatt az

egészségügyi szervek többször leállították a palackozást. Ilyen körülmények között a

minőségi és a mennyiségi igényeket már csak fúrásos kutatással és új kutak létesítésével

lehetett kielégíteni. A kutatás (1973-1974 és 1977-1978) után 2 kutat képezett ki a VIKUV

Győrszemerei Üzemegysége, s azt 1979-ben adta át a megbízónak. Ezután befejeződött az

épület rekonstrukciója is központi fűtéssel, szociális létesítményekkel, raktárral és műhellyel

ellátva. Kialakították a belső védőterületet is. A nagy átmérőjű kúttá kiképzett [34,6 m-es (1. sz.) és a 29,5 m-es (2. sz.)] fúrásba 400,

illetve 450 mm Ø-jű PVC szűrőt építettek be. A finomszemcséjű miocén rétegekből