A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Dr. Dobos Irma (nyugdíjas): A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

8 maximálisan 100 l/min vízmennyiséget lehetett kitermelni a terepszint alatt. Mindkét vízadó

réteg nyomás alatti, így a nyugalmi szint a terepszint felett maradt. Az 1980-as évek elején

bizonyos mértékű mennyiségi csökkenés jelentkezett a kutakban, sőt a vastartalom is

megemelkedett. Ezután kevés eredménnyel kúttisztítást végeztetett az üzemeltető, és az

eredeti állapotot csak. melléfúrásos felújítással, esetleg – durvább szemcséjű víztároló

reményében – mélyebb rétegek feltárásával lehetett volna visszaállítani. Az 1990-es évek első felében a Kékkúti Ásványvíz Rt. folytatja tovább az ásványvíz

palackozását és újabb kutatófúrásokat végeztet. Közülük egyet termelő kúttá képeznek ki és

1999-ben egy 41,5 m mély új kutat létesítettek a korábbi kutatófúrás helyén. Beszűrőzték a

32,5-36,5 m közötti miocén réteget 140 mm Ø-jű PVC csővel. A nyugalmi szint +6,8 m-en maradt, a 80 l/min vízmennyiséget –8,6 m-en lehetett kivenni. A víz hőmérséklete 14,7 °C volt, az összes oldott anyag 1970 mg/l, a biológiailag aktív metakovasav 63 mg/l. Ebben a

kútban már talphőmérsékletet is mértek, amely 40,0 m-ben 15,7 °C-nak adódott. A

ágázvizsgálat 0,060 l/m

3 metánt mutatott ki. Az újabb tulajdonosváltás kutatási terve 1999-től számos új eredményt hozott, amely nem

csak biztonságossá tette a termelést, hanem lehetőséget is adott a termelés fokozására. A PetPack Kft. elvégezte az üzem rekonstrukcióját, új kutakat létesített, kidolgoztatta az ásvány- és

gyógyvizű kutak egymásra hatás vizsgálatát, új védőterületet jelöltetett ki (4. ábra). 4. ábra. A palackozó termelő és észlelő kútjai Tósné Lukács J. nyomán Az ásvány- és a gyógyvíz kémiai jellege A fürdő és a palackozó 11-13 °C hőmérsékletű ásványvize sok tekintetben azonos, mégis

bizonyos vonatkozásban eltérő jelleget mutat. A kénes forrásokat először egy ismeretlen

elemezte. Az első ismert vegyelemzést 1830-ban Würtzler Vilmos gyógyszerész végezte és