A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Dr. Dobos Irma (nyugdíjas): A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

A BALFI ÁSVÁNYVÍZ MEGISMERÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA Dr. Dobos Irma Az ásványvízforrások területén régészeti leletek a rómaiak hasznosításáról tanúskodnak. A források részletes

megismerését a kémiai analízis fejlődése segítette elő. Először csak a fürdő alakult ki, majd később a XIX. és a

XX. század fordulóján indult meg az ásott kutak létesítésével az ásványvíz palackozása. Az elmúlt század

második felétől azután mind a fürdő, mind a palackozó nagymértékben fejlődött. A források helyett ma már fúrt

kutak üzemelnek. A korszerű földtani és hidrogeológiai kutatási módszerekkel a vizsgált terület földtani

szerkezetére, az ásványvíz származására, az utánpótlodására lehetett választ kapni. Történeti visszatekintés A Fertő tó közvetlen környéke és az attól D-re eső terület a nyugati országrész

legváltozatosabb vízföldtani adottságokkal rendelkező területe. Kénes, litiumos, szénsavas,

glaubersós hideg vizű forrásai, illetve kútjai mellett ásványvíz jellegű a tó vize is, s alig

néhány kilométerrel keletebbre, Hegykőn már termálvíz feltárására is lehetőség van. A

vizsgált területen bemutatjuk a korábban hasznosított forrásokat, később pedig a kisebbnagyobb mélységű kutató fúrásokat, illetve kutakat (1. ábra). 1. ábra. Balf környékének helyszínrajza