A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében
6 A peremfeltételek megválasztásánál (a közreműködő ukrán partner szakértői véleményének figyelembevételével) az alábbiak szerint jártunk el: • Az ukrán oldali területek bizonyos részeinél vízzáró peremeket alkalmaztunk, ott ahol azt a geológiai viszonyok indokolták; • A Tisza és a Borzsa vízfolyások tekintetében a peremeken az átlagos vízállásokat tükröző állandó vízszintű cellákat; • A modellezett terület egyéb helyein „General Head Boundary” határfeltételt, hogy a rendszerbe belépő és kilépő felszín alatti vizeket szimulálni tudjuk. A vízháztartási vizsgálatok alapján a GHB hidraulikus vezetőképesség értéke mind a három vízvezető rétegben a határfeltételi celláknál 10 m2/nap A modell eredményeket Surfer program segítségével az alábbi EOV koordinátákkal határolt területen jelenítettük meg: EOV Y: 880000 m – 928000 m; EOV X: 304000 m – 328000 m. A modellezési tevékenység során EOV koordinátákat használtunk az ukrán oldali objektumok beépítése során. A regionális hidrogeológiai modellben az alap cellaméret egységesen 200 m * 200 m. A modellezett terület nagysága mellett ez a cellafelosztás már elegendő pontosságot biztosít anélkül, hogy túlságosan megnövelnénk a cellák számát, ami a szimulációs számítások és vizsgálatok lelassulását jelenthetné. 5. ábra. Az alkalmazott rácsháló és a peremfeltételek térképi ábrázolásban Ebben a regionális modellben a termelő kutak környékén további cella besűrítésekre nem volt szükség. A vízszintek változásait és a depressziós felületeket így is kellő pontossággal lehet nyomon követni. Vízforgalom szempontjából a Tisza folyó játssza a fő szerepet a feltételezett vízmű kutak által kitermelt víz utánpótlódásában. A magyarországi szakaszon a Tisza a modellezett terület belsejében is halad. Ezen a területen a Tisza hatását a felszín alatti vízkörforgalomra folyó (RIVER) cellák segítségével tudtuk figyelembe venni. A Tisza vizsgált szakaszán a függőleges átszivárgási tényezőre 1.0 [1/nap] értéket vettük fel korábbi mérési eredmények, illetve modellezési anyagok alapján.
